Keresés ebben a blogban

2016. február 29., hétfő

2016-02-29

„Bármit mond nektek, tegyétek meg." (János 2:5)
Ez a mondat ívódjon belénk. Jézusra mutat, aki így szólt. Figyeljünk Jézus szavára és legyünk készségesek. Legyünk szavának hallgatói és megtartói és nem mindennapi megtapasztalásaink lesznek. Attól lesz valaki Krisztus tanítványa, ha naponként beszél Jézussal és engedelmeskedik szavának. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy olvasom és hallgatom az Igét, és amit megértettem belőle, azt megvalósítom. Akkor is, ha nehéznek tűnik. Ha nem olvasod naponta a Bibliát, akkor nem vagy kíváncsi a szavára. Ezzel azt fejezed ki, hogy nem érdekel az Úr szava. Mondhatod magadnak Jézus tanítványának, de nem sok közöd van valójában hozzá. Hiszen az imádságban mi szólunk hozzá, az Ige által pedig ő szólít meg bennünket. S az még mindig csak egy része a Vele való kapcsolatunknak, hogy szól hozzánk, a döntő rész még ezután jön: hiszek Neki? Úgy cselekszem, ahogyan kéri? Ez az engedelmesség próbája életünkben. Jó példa erre a Bibliában a Simon Péteré, amikor Jézus azt mondta neki: Evezz a mélyre, vessétek ki a hálóitokat fogásra! (Lk 5) Nappal? Egy átvirrasztott éjszaka után, amikor semmit nem fogtunk? Evezzünk a mélyre a Te szavadra? Igen, ez a feladat: Jézus szavára megtenni dolgokat, melyekben olykor nem sok ésszerűség van – emberileg. S pont ez a lényeg: ő nem emberileg gondolkodik és cselekszik, s pontosan ezt az isteni irányt akarja bemutatni nekünk. Bizalmat kér és vár tőlünk. Engedjük, hogy naponta szóljon hozzánk és tegyük meg, amit kér. A csoda nem marad el. A segítség időben jön. A megfelelő időben. Mindig. 

A nap gondolata:

 Van-e egyáltalán szükség megújulásra? Ahol elavulás, romlás, hervadás, kopás, feledés, gyengülés van – és hol nincsen? –, ott csak két lehetőség marad: a belenyugvás vagy a megújulás. (Dohi Zoltán)

2016. február 28., vasárnap

2016-02-28

„Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám." Anyja így szólt a szolgákhoz: „Bármit mond nektek, tegyétek meg." (János 2:4-5)
Jézus látszólag elutasító az édesanyjával szemben, hiszen a bor elfogyásának tényét feltáró mondatára így reagált. Első mondatával, mintha kívül helyezkedne a gondok megoldásán, míg a második mondata kifejezi, hogy megvan a terve a felmerülő probléma megoldására. S ez utóbbit jól érti Mária is, aki hittel a szívében így szól a szolgákhoz: „Bármit mond nektek, tegyétek meg." Mária tisztában volt vele, hogy Jézus tud és fog is segíteni. Hogy mikor és hogyan, azt nem sejthette. De a segítségében biztos volt. Jézus közelében ilyen hitre van nekünk is szükségünk. Nézzünk magunkba egy kicsit: elhisszük, hogy Jézus hatalmas Úr? Számítunk Jézusra a nehézségek idején? Vagy máshol keressük a megoldást? Milyen gond, nyomorúság húzza lefelé a szívedet? Figyelj Jézusra és megkapod a segítséget!

A nap gondolata:

Krisztus csodatettei képeknek tekinthetők, amelyekkel prédikációs könyvét illusztrálta. (Spurgeon)

2016. február 27., szombat

2016-02-27

Nem jött még el az én órám. (János 2:4)
Jézus szavai ezek, melyeket az édesanyjának mondott annak tényfeltáró rövid mondatára, mely szerint nincs boruk.  Mindennek rendelt ideje van – olvassuk a Prédikátor könyvében. Jézus is eszerint élt és cselekedett. Ha szólunk neki és kérjük segítségét, eljön az ő ideje. Ma is így van ez. Persze látnunk kell, hogy nekünk általában azonnal kellene minden: főképpen a segítség. Add meg Uramisten, de máris… Ám tudunk-e várni? „Jó csendben várni az Úr szabadítására" – olvassuk a Szentírásban (JerSir 3:26). Akár tudunk várni, akár nem, az Úr tanítgat bennünket erre. Olykor azért nem teljesíti a kéréseinket, vagy nem akkor és nem úgy, mert szeretne megtanítani bennünket várni. Mekkora lecke ez nekünk! Elhisszük-e azt, hogy Ő tud és akar segíteni? Hogy van hatalma mindenkor közbelépni, de ha nem akkor segít, amikor szerintünk kellene, Ő akkor sem késik el.
Amikor valaminek híjával vagy, keresd Jézust. De megteheted ezt mások életét látva is. Történetünkben (Jn 2:1-11) Mária szólt Jézusnak nem az ifjú pár, nem a fiatalok szülei, akik örömszülőkből könnyen kudarcot vallókká lehettek volna. Volt valaki a lakodalomban, aki észrevette a bajt és Jézus segítségét kérte. Lehetünk egymás életének ilyen figyelmes szemlélői. Olyanok, akik nem azért nézik a másik életét, mert csámcsogni akarnak rajta, mert jól informáltak akarnak lenni, hanem mert szeretik annyira a másikat, hogy szükség esetén segítenek, vagy a legfőbb segítőhöz, Jézushoz mennek. Egymás életét imában hordozhatjuk, különösen a szükség, a nyomorúság idején. Tegyük meg, vigyük Jézus elé, ha bajt látunk és kérjük, segítse meg a bajba jutottakat!

A nap gondolata:

A hívő embert lelki embernek nevezzük. Lelkével él hitéletet, és hitével él lelki életet. A hitet nem az ész erősíti és támogatja, hanem a lélek. A lélek áld, dicsér, magasztal, szomjúhozik és kívánkozik. Ez mind Istenre vonatkozik. Az élet teljessége Isten! A hitben, az Istenbe vetett hitben van tartalom, értelem és megelégedés. Isten nélkül üres az élet. (Udvarnoki Béla)

2016. február 26., péntek

2016-02-26

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: „Nincs boruk." (János 2:1-3)
Jó és örvendetes dolog a lagzi, de akadt némi gond a szervezéssel. Nincs boruk – szólt Jézusnak az édesanyja, Mária. Annak idején Izraelben egy hétig tartott a lagzi és etetni, itatni, szórakoztatni kellett a násznépet. Szégyen volt, ha valami elfogyott. De azért megesett ilyesmi.
Nincs boruk – ez a mondat egy ténymegállapítás. Baj van, ez a gond. Ezt fejezi ki. Nekünk is szükségünk van, vagy lenne erre a lényeglátó helyzetfeltárásra. Olykor azonban ködösítünk, mellébeszélünk, talán még az Úrnak is. Pedig azt kellene mondanunk: nincs bennem türelem, elfogyott a szeretetem, a megbocsátási hajlandóságom… Nincs erőm. Nincs emberem… Mondjuk ki az Úrnak ezeket. Akkor is, ha nehéz. Ki kell mondani olykor a tényeket, még ha fáj is szembesülni velük. Pedig így a jobb. Innen lehet elindulni valamerre. Ki tudjuk mondani azt, ha valami nincs meg bennünk? Ha valami már, vagy még hiányzik belőlünk? Tegyük meg bátran! Nézzünk szembe a hiányosságainkkal és mondjuk el Jézusnak.

A nap gondolata:

Krisztus nélkül élni a legboldogtalanabb állapot. (Spurgeon)

2016. február 25., csütörtök

2016-02-25

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. (János 2:1-2)
Az igeszakaszunkban szereplő lakodalom különös momentuma, hogy meghívták Jézust. Jézus egy lakodalomban? Talán vannak, akik meg is lepődnek a gondolaton. Pedig nem kellene. Igenis döntő kérdés: meghívjuk-e Jézust életünk eseményei kapcsán? Kérjük-e, hogy velünk örüljön? Akarjuk-e vele megosztani az örömeinket? Hívjuk-e a bánat, a szenvedés idején? Bárhogyan alakul az életünk, hívhatjuk Őt. Rajtunk múlik.
Egyik énekünk olyan szépen fogalmaz: Ó, Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz. Ez az ének is kifejezi, hogy Jézus szeretne részese lenni életünknek. Ha engedjük, ha hívjuk, ha kérjük.
Gondold végig: legutóbb milyen nagy öröm ért téged? Hívtad Jézust? Szóltál neki, hogy legyen jelen, vagy elfelejtkeztél róla?

A nap gondolata:

Krisztus eledele az volt, hogy az Atya akaratát cselekedje, tekintet nélkül arra, hogy ezért korona vagy kereszt várt-e Rá.

2016. február 24., szerda

2016-02-24

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. (János 2:1-2)
Egy lakodalmas jelenet áll előttünk. Kána városában fontos esemény történik: két fiatal összeköti az életét. Kimondják a holtomiglant, holtodiglant egymás számára. Két fiatal egymásra találása ma is nagy esemény. Igaz, mintha a varázs megkopott volna a korábbi évtizedekhez képest is e témában. Ha már házasságkötés, egy kicsit a házasságról is hadd szóljak. Illetve nem is én, hanem valaki, aki sok házasságot és családi életet lát nap mint nap munkájánál fogva: „Emberi léted kibontakozásának fontos perce, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak! A valóságban azt tapasztaljuk, hogy sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet. Az Isten előtti fogadalom könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt. Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak bánni a felmerülő nehézségekkel." Böjte Csaba szavai ezek. Mély és igaz gondolatok. Minden házasságban élőnek vagy az arra készülőknek megfontolandó. Ha házas vagy, gondold végig e sorokat. Ha nem vagy házas küldd el valakinek, akiről úgy gondolod, hogy hasznára lenne!

A nap gondolata:

 Jó házastárs az, aki jobbá teszi a másikat.

2016. február 23., kedd

2016-02-23

 Jézus így válaszolt: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom!, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet." (Jn 4:10)
Mai Igénk megértéséhez érdemes elolvasni az egész fejezetet. Jézus ugyanis csodálatosan bont le falakat és épít hidat ott, ahol az emberek képtelenek rá. Zsidó a samáriaival nem vállalt közösséget. Főleg nem férfi a nővel. Jézus mindkét korlátot átlépi és az Úrhoz közel viszi ezt a samáriai asszonyt, aki testi szomjúságát ment csillapítani a kútra, de a lelki szomjúsága lett megelégítve Jézus által.
Szomjazol lelkileg? Jöjj az Úrhoz! Ő keres téged, keresi a veled való kapcsolatot, mert tudja, hogy mi gyötör. Kérj tőle és nem fogsz csalódni! Jól tetted, hogy ma is Hozzá jöttél! Hiszen, ha olvasod ezeket a sorokat, akkor vele töltesz időt. Tedd meg ezt holnap, holnapután és életed minden napján! Hidd el, semmi nem oltja igazán a lelki szomjadat, csak a Jézussal való személyes kapcsolat!

A nap gondolata:

Krisztusról hallani jó, Krisztust keresni jobb, Krisztussal lenni a legjobb.

2016. február 22., hétfő

2016-02-22

Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?" (ApCsel 2:37)
Isten Igéje szíven tudja találni az embert. Megérint, megváltoztat, átformál. Ha nem kemény a szívünk, mert arról lepattan az Ige üzenete. De Isten fogadó késszé tudja tenni a lelkünket arra, amit nekünk szán. Íme, egy példa erre:
Volt egyszer egy ember, aki nagyon szerette volna meghallgatni Spurgeon, a híres prédikátor igehirdetését, de nem volt lehetősége elmenni, így megkérte barátját, a sarki boltost, hogy menjen el helyette, figyeljen, majd hazaérve számoljon be a hallottakról.
Ám mikor másnap találkoztak, az illető arra a kérdésre, hogy miről volt szó a következő mondattal válaszolt: Arra nem emlékszem miről beszélt, de ahogy hazaértem a hamis súlyokat, amiket eddig használtam azt bedobtam a Temzébe.
Te milyen igehallgató vagy? Az igehirdetőt minősítgeted, vagy engeded, hogy az Úr megszólítson? Az igehirdetést minősítgeted, vagy magadra veszed a hallottakat? Nagyon nem mindegy. Sem rövid, sem hosszú távon…

A nap gondolata:

Az "engedelmeskedni" szó csak jelen időben létezik. (Spurgeon)

2016. február 21., vasárnap

2016-02-21

 A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. (János 2:1-2)
Az igeszakaszunkban szereplő lakodalom különös momentuma, hogy meghívták Jézust. Jézus egy lakodalomban? Talán vannak, akik meg is lepődnek a gondolaton. Pedig nem kellene. Igenis döntő kérdés: meghívjuk-e Jézust életünk eseményei kapcsán? Kérjük-e, hogy velünk örüljön? Akarjuk-e vele megosztani az örömeinket? Hívjuk-e a bánat, a szenvedés idején? Bárhogyan alakul az életünk, hívhatjuk Őt. Rajtunk múlik.
Egyik énekünk olyan szépen fogalmaz: Ó, Jézus árva csendben az ajtón kívül állsz, bejönnél már, de némán kulcsfordulásra vársz. Ez az ének is kifejezi, hogy Jézus szeretne részese lenni életünknek. Ha engedjük, ha hívjuk, ha kérjük.
Gondold végig: legutóbb milyen nagy öröm ért téged? Hívtad Jézust? Szóltál neki, hogy legyen jelen, vagy elfelejtkeztél róla?

A nap gondolata:

Krisztus eledele az volt, hogy az Atya akaratát cselekedje, tekintet nélkül arra, hogy ezért korona vagy kereszt várt-e Rá.

2016. február 20., szombat

2016-02-20

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. (János 2:1-2)
Egy lakodalmas jelenet áll előttünk. Kána városában fontos esemény történik: két fiatal összeköti az életét. Kimondják a holtomiglant, holtodiglant egymás számára. Két fiatal egymásra találása ma is nagy esemény. Igaz, mintha a varázs megkopott volna a korábbi évtizedekhez képest is e témában. Ha már házasságkötés, egy kicsit a házasságról is hadd szóljak. Illetve nem is én, hanem valaki, aki sok házasságot és családi életet lát nap mint nap munkájánál fogva:
„Emberi léted kibontakozásának fontos perce, amikor megtapasztalod a tiszta, őszinte szerelmet. A mesében olyan egyszerű minden: Megházasodtak és boldogan éltek, míg meg nem haltak! A valóságban azt tapasztaljuk, hogy sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet. Az Isten előtti fogadalom könnyen elkopik a mindennapi terhelés alatt. Ha azt látom, hogy valaki a sípályán hatalmasat esik, akkor nem arra gondolok, hogy a síelés ostoba sport, hanem arra, hogy az illető nem tanult meg jól síelni. Ha azt látom, hogy sok házasság felbomlik, hogy nem élnek szépen, szeretetben együtt, akkor nem a házasság intézményét kell elvetnem, hanem azt kell megállapítanom, hogy sajnos sokan naivan, vakon, túl gyorsan rámentek a feketepályára, és emiatt összetörték magukat. Nem a pálya rossz, egyszerűen nem tudtak bánni a felmerülő nehézségekkel."
Böjte Csaba szavai ezek. Mély és igaz gondolatok. Minden házasságban élőnek vagy az arra készülőknek megfontolandó. Ha házas vagy, gondold végig e sorokat. Ha nem vagy házas küldd el valakinek, akiről úgy gondolod, hogy hasznára lenne!

A nap gondolata:

 Jó házastárs az, aki jobbá teszi a másikat.

2016. február 19., péntek

2016-02-19

Jézus így válaszolt: „Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki így szól hozzád: Adj innom!, te kértél volna tőle, és ő adott volna neked élő vizet." (Jn 4:10)
Mai Igénk megértéséhez érdemes elolvasni az egész fejezetet. Jézus ugyanis csodálatosan bont le falakat és épít hidat ott, ahol az emberek képtelenek rá. Zsidó a samáriaival nem vállalt közösséget. Főleg nem férfi a nővel. Jézus mindkét korlátot átlépi és az Úrhoz közel viszi ezt a samáriai asszonyt, aki testi szomjúságát ment csillapítani a kútra, de a lelki szomjúsága lett megelégítve Jézus által.
Szomjazol lelkileg? Jöjj az Úrhoz! Ő keres téged, keresi a veled való kapcsolatot, mert tudja, hogy mi gyötör. Kérj tőle és nem fogsz csalódni! Jól tetted, hogy ma is Hozzá jöttél! Hiszen, ha olvasod ezeket a sorokat, akkor vele töltesz időt. Tedd meg ezt holnap, holnapután és életed minden napján! Hidd el, semmi nem oltja igazán a lelki szomjadat, csak a Jézussal való személyes kapcsolat!

A nap gondolata:

Krisztusról hallani jó, Krisztust keresni jobb, Krisztussal lenni a legjobb.

2016. február 18., csütörtök

2016-02-18

Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: „Mit tegyünk, atyámfiai, férfiak?" (ApCsel 2:37)
Isten Igéje szíven tudja találni az embert. Megérint, megváltoztat, átformál. Ha nem kemény a szívünk, mert arról lepattan az Ige üzenete. De Isten fogadó késszé tudja tenni a lelkünket arra, amit nekünk szán. Íme, egy példa erre:
Volt egyszer egy ember, aki nagyon szerette volna meghallgatni Spurgeon, a híres prédikátor igehirdetését, de nem volt lehetősége elmenni, így megkérte barátját, a sarki boltost, hogy menjen el helyette, figyeljen, majd hazaérve számoljon be a hallottakról.
Ám mikor másnap találkoztak, az illető arra a kérdésre, hogy miről volt szó a következő mondattal válaszolt: Arra nem emlékszem miről beszélt, de ahogy hazaértem a hamis súlyokat, amiket eddig használtam azt bedobtam a Temzébe.
Te milyen igehallgató vagy? Az igehirdetőt minősítgeted, vagy engeded, hogy az Úr megszólítson? Az igehirdetést minősítgeted, vagy magadra veszed a hallottakat? Nagyon nem mindegy. Sem rövid, sem hosszú távon…

A nap gondolata:

Az "engedelmeskedni" szó csak jelen időben létezik. (Spurgeon)

2016. február 17., szerda

2016-02-17

 Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. (Ézsaiás 41:10)
Olykor azt érzem, hogy van olyan Ige, melyet nem kellene magyaráznunk. Miért is, hiszen magáért beszél. Minden szava. Ha az ember elolvassa, erőt merít belőle. Szíven találja az üzenet. A mai is ilyen. Persze nem vagyunk egyforma lelkiállapotban, ezért van, akit jobban, s van, akit kevésbé érint meg. Így egy esztendő elején azért egyáltalán nem baj, ha félelmek, kétségek, gyengeségek közepette a hatalmas és erős Istenre emeljük tekintetünket, hitünket. Ő szól hozzánk és az ígéri, hogy velünk van. Nem majd valamikor, nem egykor régen, hanem most. Most is. Folyamatosan. Ezt kellene komolyan vennünk. Ezt is. Meg azt, hogy Ő ugyanaz az erős Isten, aki eddig volt. Nem lett gyengébb, figyelmetlenebb, sem ereje, sem hatalma nem csökkent. Ő, aki eddig velünk volt és nem hagyott magunkra, aki erős kézzel hordozott, ezután sem fog elejteni minket. Sőt: megerősít, megsegít, és győzelmes jobbjával támogat.
Kapaszkodj ezekbe az Úrtól való ígéretekbe és add át neki félelmeidet, gondjaidat, terheidet, sőt egész életedet! Nem fogsz csalódni. Áldások sokasága és lelki béke, többek között ebben lesz részed. Ha nem hiszed, próbáld ki!  

A nap gondolata:

Minél nagyobb hittel tapadunk az Úrhoz, annál nagyobb csodát művel általunk. (Trudel D.)

2016. február 16., kedd

2016-02-16

Minden lehetséges annak, aki hisz. (Márk 9:23)
A hit sok mindenre jó. Többek között erőt ad a nehézségek idején, kitartást az élet nagy küzdelmeiben. A következő történet is erről szól:
Volt egyszer egy csoport béka, akik versenyezni akartak. Egy nagyon magas toronyba akartak feljutni. Sok néző gyűlt össze, hogy figyeljék a versenyt és biztassák a békákat.
Elkezdődött a verseny. De a nézők közül senki nem hitt abban, hogy egy békának is sikerülni fog feljutni a torony csúcsára.
Ilyeneket mondogattak: - Oh, de fárasztó!
- Sosem fognak feljutni!
Vagy: - Semmiképp nem sikerülhet, a torony túl magas!
A békák kezdtek lemaradozni egyetlen egy kivételével, aki élénken kapaszkodott felfele.
A nézők kiabáltak: - Ez túl fárasztó! Senki sem fog feljutni!
Egyre több béka gondolta meg magát és fordult vissza. Csak az az egy haladt tovább kitartóan. Egyáltalán nem akarta feladni! Végül mindegyikük feladta, azt az egy békát kivéve, aki hatalmas ambícióval és kitartással egyedül jutott fel a torony csúcsára!
Ezután a többi béka és a nézők is meg akarták tudni, hogyan sikerült neki az, amit mindannyian lehetetlennek hittek. Egy néző odament a békához és megkérdezte, hogyan volt annyi ereje hogy feljusson a csúcsra.
Ekkor derült ki, hogy a győztes béka SÜKET volt.
Nem állítom ezzel azt, hogy a hit süket, de azt igen, hogy ha eléggé az Úrra figyelünk, akkor csodálatos dolgokban lesz részünk…

A nap gondolata:

 Megpróbáltatások, akadályok, nehézségek és nem egyszer a csüggedésre késztető körülmények azok, amelyek a hit táplálékát képezik.

2016. február 15., hétfő

2016-02-15

Mindennek megszabott ideje van. (Prédikátor 3:1)
Ez az Ige sokak számára talán jobban hangzik a régi fordítás szerint: mindennek rendelt ideje van. Bármelyiket kedveljük jobban, mindkettőből hiányzik az alany, vagyis az a személy, aki megszab, vagy éppen elrendel bizonyos dolgokat. A hívő ember számára egy pillanatig sem kérdéses, hogy ez a valaki az élő Isten. S ha így tekintünk erre az Igére, máris nyugalom költözhet a szívünkbe. Isten szab meg bizonyos dolgokat életünkben. Életünk idejét is ő szabja meg. Könyvedben minden meg volt írva, a napok is, amelyeket nekem szántál, bár még egy sem volt meg belőlük – írja a zsoltáros (Zsolt 139:16).
Nekem a közelmúltban ez az Ige akkor érintette meg igazán a szívemet, amikor valamit nagyon siettettem volna, de az Úr másképpen gondolta. Türelmet tanultam és azt, hogy az Úr munkálkodik akkor is, amikor én ebben kicsit is kételkedem. Az Ő órája másképpen jár. Mindennek megszabott ideje van. Nekem már lelki békét ad ez az Ige. Te hogy vagy vele?    

A nap gondolata:

Istennek terminusai vannak, ha azokat nem is jelenti ki mindig. Kegyelem, amikor megmondja, hogy még negyven nap és eljön a pusztulás, de kegyelem az is, amikor csak annyit mond: Ma, ha az Ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveteket.

2016. február 14., vasárnap

2016-02-14

„Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtévőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát." /Zsid 12,1/ 
Sokféle reményekkel, meglátásokkal tekintünk a jövendő felé, és a fejünkben már sokféle címkét ragasztunk az évre. Minek az éve lesz? Többek között – s ebben világszerte egybehangzó a vélemény - az olimpia éve is lesz, hiszen a rioi olimpiai játékokra lázasan készül már minden nemzet, sportoló és szurkoló egyaránt.
Igénk is a sport világába vezet, konkrétan egy futópályára. Azt mondja, a hívő, keresztyén élet egy futópályán való haladás. Nem rövidtávú, nem sprintfutás, hanem nagyon is hosszú távú, életen át tartó versenypálya, melynek van rajtköve, a keresztség, mint az Istennel kötött szövetség kezdete, és van célvonala is, az Isten jobbján való örök dicsőség, amely felé hívő életünk nap napot követően közelít. Nem csak fiatalként, erőtől és egészségtől kicsattanó éveinkben, de utolsó leheletünkig buzdít a szentíró: állhatatossággal fussuk meg az előttünk lévő pályát!
Soha, egy pillatanra se lankadjunk a tanításban: törekedjetek Krisztus tökéletességére! Meg nem fáradó lendülettel igyekezzünk Isten közelébe, állhatatossággal keressük teremtő Istenünk szeretetét!
Mint minden sportnak, ennek a pályának is megvannak a maga szabályai, megtartásra érdemes előírásai. Például ez: tegyünk le minden ránk nehezedő terhet.
Futószámban indulni, kilogrammos terhekkel megrakottan – nem túl célravezető. Ha csak nem a 'hátamon a párom' elnevezésű versenyen akar indulni valaki, feleségét – rosszabb esetben férjét cipelve a hátán. Minden más esetben, főleg a hosszú távú futószámok esetén, ildomos minden akadályoztató tehertől megszabadulni.
Ha Krisztus követésének pályáján kívánunk haladni, akkor sok-sok visszahúzó, akadályozó tényezőt le kell, le lehet tennünk.
Mázsás teher lehet, bennünket naponként megkörnyékező bűnként az óemberi lelkület, a hazugság, az indulat, az irigység, a gyűlölet, a kérkedés, a hiúság, a szeretetlenség, a lustaság... Ilyen terhekkel nehéz Krisztus útján előre haladni. Ha van, tegyük le, csak így várhat bennünket is hervadhatatlan koszorú! /Gyallai Henrietta/

A nap gondolata:

A keresztények testben élnek, de nem test szerint.

2016. február 13., szombat

2016-02-13

Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk… (Zsoltárok 90:12)
Mai Igénket a következő történet is jól szemlélteti. Olvassuk gondolkodva, a tanulságokat keresve:
Egy öregembernek olyan csodálatos fehér lova volt, hogy az ország leggazdagabbjai irigykedtek rá. Valahányszor sok pénzt ajánlottak fel neki a lóért cserébe, az öregember csak a fejét rázta.
– Nem, nem. Ez a ló sokkal többet jelent nekem, mint egy állat, ő inkább barát, nem adhatom el.
Egy napon a ló eltűnt. Az üres istálló előtt összegyűlt szomszédok máris ítélkeztek:
– Látod, milyen bolond vagy!? Sejthetted, hogy el fogják lopni tőled ezt a csodás állatot. Ha eladtad volna, most legalább a pénzed meglenne.
A paraszt megint a fejét rázta.
– Ne túlozzunk! Mondjuk csak azt, hogy a ló nincs az istállóban. Ez tény. Minden más csak a ti értékelésetek. Honnan lehetne tudni, hogy ez szerencse vagy szerencsétlenség? A történetnek csak a töredékét ismerjük. Ki tudja, mi fog történni?
Az emberek kinevették. Jó ideje már bolondnak tartották.
Meghálálta a szeretetet
Két hét múlva visszajött a fehér ló. Nem lopták el, csak kiszabadult, és tizenkét vadlóval együtt tért vissza szabad portyázásáról. A falusiak újra összegyűltek:
– Igazad volt, nem szerencsétlenség történt, hanem áldás!
– Én azért ezt nem mondanám még. Elégedjünk meg annyival, hogy a ló visszajött. Honnan tudhatnánk, hogy ez szerencse-e vagy baj? Ez csak egy mondat. És vajon meg lehet-e ismerni egy könyv tartalmát egyetlen mondat elolvasása után?
A falusiak szétszéledtek, meg voltak győződve arról, hogy az öreg összevissza beszél. Kap tizenkét gyönyörű lovat, szinte ajándékba, és nem örül neki.
A paraszt fia elkezdte betörni a vadlovakat. De az egyik ledobta a hátáról és összetaposta.
A falubeliek megint összegyűltek, hogy elmondják véleményüket:
– Szegény öreg, igazad volt! Ezek a lovak nem hoztak neked szerencsét. Lám, az egyetlen fiad nyomorékká lett. Ki segít majd neked idős napjaidban? Igazán sajnálatra méltó vagy.
– Ne szaladjatok ennyire előre – válaszolta nekik a paraszt. A fiam nem tudja többé használni a lábát, ez minden. Ki tudja megmondani, mit hoz ez majd nekünk? Az élet apránként mutatkozik meg, senki nem tudja megmondani egy cserép láttán, milyen is a váza maga…
Nemsokára kitört a háború, és a falu összes fiatal emberét besorozták, kivéve az öreg nyomorék fiát.
– Nahát, öreg, megint igazad volt. A fiad ugyan nem tud járni többé, de legalább melletted marad. A mi fiaink pedig mennek a halálba.
– Kérlek benneteket – válaszolta a paraszt –, ne ítélkezzetek rögtön. A fiaitokat besorozták a hadseregbe, az enyém itthon maradt. Ennyit tudunk csupán. Isten tudja csak, hogy ez jó-e vagy rossz….

A nap gondolata:

A szeretetteljes hangnak kimondhatatlan értéke van, mindenki meg tudja érteni. (Kilburn)

2016. február 12., péntek

2016-02-12

 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta. (János 3:36)
Aki hisz Jézusban, mint élete Megváltójában, biztos lehet örök élete felől. De ez felelősséget is jelent. Nem egy hátradőltem és kényelmesen elvagyok állapot ez. Bár könnyen hihetnénk, hogy az. Nem, egyáltalán nem az. Aki Krisztus tanítványa, annak az élete nem lehet akármilyen. Mert vagy Jézusra mutató, Róla bizonyságot tevő módon élünk, vagy megbotránkoztatunk másokat.
Következik a hitünkből a Krisztusnak való engedelmesség? Kellene. Erről is beszél mai Igénk. Aki nem engedelmeskedik Jézusnak, azon rajta marad Isten haragja. Nem kedveljük túlságosan az ilyen és ehhez hasonló kemény Igéket. Pedig ezek is értünk vannak. Elég világos beszéd ez: Isten haragszik az engedetlenekre. Márpedig a bűn Isten iránti engedetlenség. Imádkozz az Úrhoz azokért, akik még nélküle élnek a környezetedben! Te pedig, mint Isten gyermeke, hálás szívvel engedelmeskedj szavának, igei vezetésének napról napra!

A nap gondolata:

Ó, szerencsétlen és esztelen bűnös, ki néha a haragos emberi tekintettől is félsz, mit felelsz majd Istennek, ki valamennyi gonosz tettedet ismeri?

2016. február 11., csütörtök

2016-02-11

 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta. (János 3:36)
 Honnan tudhatja valaki biztosan, hogy örök élete van? Érdekel ez egyáltalán bárkit? Igen, sok embert nyugtalanító kérdés ez. Bár az is igaz, hogy még többeket foglalkoztathatna e téma.
Isten nem csupán pár földi évet, évtizedet szán nekünk. Ő az örökkévalóságra nézve teremtette az embert. De hogyan lesz valakinek örök élete? Mai Igénk rámutat erre. Nincs benne semmi bonyolultság: hinni a Fiúban, azaz Jézus Krisztusban. Ennyi az egész. Ha valaki Jézusban meglátja Isten Fiát, személyes Megváltóját, akkor örök élete van. Nem valamikor lesz, hanem már van. Kicsoda neked Jézus Krisztus? Az őszinte válaszodtól sok minden függ. Hitbeli döntés Jézust annak látni, aki ő valójában. De az is döntés, ha valaki elutasítja őt.
Nem lehetsz nyugodt az örök életed felől, ha Jézust nem látod úgy, mint Megváltódat, aki érted, miattad, helyetted szenvedett. De megnyugodhatsz, ha mindezeket hitben elfogadod. Hogy érzed magad a bőrödben? Biztos vagy az üdvösséged felől

A nap gondolata:

Az örök élet annyi: örökre az Úrral lenni.

2016. február 10., szerda

2016-02-10

Az Isten szerint megbízható ember profilja – 2.

És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek… Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt, mint aki nem vall szégyent a munkájával, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét. (2Tim 2:2.15)
Szóval a tegnap megkezdett tízes lista második fele:
-         Szabályszerűen versenyez, engedelmeskedik Isten parancsolatainak.
-         Elmélkedik az Igén.
-         Engedi Istennek, hogy megértésre, jobb belátásra vezesse.
-         Észben tartja az evangélium magvát.
-         Odaadóan szolgálja gyülekezetét.
Ezeken a területeken mindig van lehetőség a további fejlődésre. Azt tudjuk, hogy Isten kipróbált és megbízható emberekkel szeretné országát építeni. Azt is tudjuk, hogy nem csupán azért mentett meg, hogy örök életet adjon nekünk, hanem azért, hogy fel is tudjon használni minket a saját céljaira. Az már mindannyiunk egyéni felelőssége, hogy e tények birtokában hogyan cselekszünk. A saját tapasztalatomból azonban tudom, hogy Isten országába és a saját gyülekezetünk építésébe érdemes az időnket és az energiánkat befektetni, mert erre adja az áldását. (TSK)

A nap gondolata:

Isten nem a véleményedet kéri, hanem az engedelmességedet.

2016. február 9., kedd

2016-02-09

Az Isten szerint megbízható ember profilja – 1.

És amit tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat add át megbízható embereknek, akik mások tanítására is alkalmasak lesznek… Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt, mint aki nem vall szégyent a munkájával, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét. (2Tim 2:2.15)
Pál szolgálata végéhez közeledve irányt mutat Timóteusnak a munka folytatásához, és bátorítja, tanácsolja őt, hogy helyesen lássa el azt a feladatot, amelyet országa építésében Isten rá bízott. A 2Tim 2:2-ben megbízható, a 15-ben pedig kipróbált emberről ír az apostol. De vajon milyen is lehet az a hívő, akit Isten ilyennek lát?
A teljes szövegkörnyezetet figyelembe véve (2Tim 2:1-10, 15) tízféle összeevőjét láthatjuk az Isten szerint megbízható hívő ember profiljának. De először nézzük magát az igeszakaszt, hogy annak szavai formálhassanak minket.
A megbízható ember 10 jellemvonása:
-         Megerősödik a kegyelemben, életét a fejlődés jellemzi.
-         Végzi Isten munkáját, és gondoskodik az utánpótlásról.
-         Vállalja Jézusért még a szenvedést is.
-         Magára katonaként, Jézusra pedig parancsnokként tekint.
-         Nem a hétköznapi élet, hanem Isten dolgai foglalják le. (TSK)
A többit majd holnap…

A nap gondolata:

Sok keresztyén a kegyelmi ajándékokból akar élni, ahelyett, hogy a kegyelem Istenére bízná magát.

2016. február 8., hétfő

2016-02-08

Az ÚR javamra dönti el ügyemet. (Zsoltárok 138:8)
Nemrég történt velem, hogy nagy izgalommal vártam valamit. Készültem egy családunk számára nagy eseményre. Nem úgy sült el, ahogyan gondoltam. Családunk tagjai egyaránt letaglózva álltak a megtörtént eseményeket átélve. Azt hittük, úgy lesz, ahogy terveztük. Csalódottságunkban kaptunk egy Igét az Úrtól. Igen, ezt a zsoltárrészletet: Az Úr javamra dönti el ügyemet. Kezdtünk megnyugodni. Mi lesz a folytatás? Még lehet úgy, ahogyan szeretnénk? Vagy már kár reménykedni, de akkor is jó lesz? Bárhogyan alakuljon, Isten a mi javunkat nézi és nekünk az lesz a legjobb. Akár a szívünk vágya teljesül, akár más fog következni.
Te is vársz valamire mostanság? Vagy vártál és nem egészen úgy alakult, ahogyan szeretted volna? Hidd el, az Úr javadra dönt és munkálkodik! Fogadd el Tőle a neked szánt legjobbat és bízz Benne akkor is, ha nem megy minden simán…

A nap gondolata:

 Nagy áldásnak találtam életem egyik sötét napján, hogy fiaimat, akik még kicsinyek voltak, behívtam a szobámba, és kértem, hogy imádkozzanak apjukkal próbája idején. Tudom, hogy ez nekik is jó volt, és imádságaik segítségül voltak nekem; de részben azért tettem így, hogy rájöjjenek arra, hogy osztozniuk kell otthoni felelősségükben, és hogy megismerjék az ő apjuk Istenét, és megtanuljanak benne bízni a próba idején. (C. H. Spurgeon)

2016. február 7., vasárnap

2016-02-07

„Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát, amikor feltűnt, és eljöttünk, hogy imádjuk őt." (Mt 2:2)
 Az ördög célja, hogy elvonja figyelmünket az Úrról! Erre nézve olvastam egy történetet. Így hangzik:
A vonatfülkében jobbra tőlem egy fiatalember ült, és nagy érdeklődéssel tanulmányozta a reggeli újság horoszkópos hasábját. És amit ott olvasott, nagyon tetszhetett neki, mert kitépte azt a részt, amelyre az volt felírva: Skorpió
Egyszer csak felém fordulva megszólított:
-         Szeretné Ön a saját horoszkópját elolvasni, vagy elolvassam Önnek? Milyen csillagjel alatt született? 
- Nem szükséges, hogy felolvassa - válaszoltam neki. - Az én életem minden
csillag közül a legjobbnak a védelme alatt áll, és ez a Betlehemi-csillag.
Csodálkozva nézett rám, én pedig folytattam: - Nem ismeri a napkeleti
bölcsek történetét? Róluk mondja a Biblia: Amikor meglátták a csillagot, igen
nagy volt az örömük (Mt 2,10). Amikor Jézus Krisztust megismertem, én is nagy örömmel bíztam életemet az Ő vezetésére.
Ezért nekem nincs szükségem többé horoszkópra, ami csak hókuszpókusz, és
nincs valódi jelentősége.
A fiatalember felállt, és azt mondta:
- Ön a 21. században még hisz Istenben?
- Ön pedig a 21. században él, igaz - válaszoltam neki -, és mégis a horoszkópra bízza magát, és követi ezt az elavult és régen megcáfolt babonát! Megmondja-e valaki Önnek, hogy holnap fog-e még élni?
Hogyan akar Isten elé állni, ha nem hisz Jézus Krisztusban? Ezért nagyon fontos, hogy az Ön élete a Betlehemi-csillag, azaz Jézus Krisztus uralma alatt legyen. Ő minden emberért meghalt a Golgota keresztjén, és kész még ma megmenteni Önt is, és úrrá lenni az élete felett.
Testvérek! Elgondolkodtam azon, hogy sokan olyan ártatlan dolognak tartják a horoszkópokat. Az is, egészen addig, amíg nem olvassuk ezeket! Amikor azonban valaki alig várja, hogy valamelyik újságból elolvassa, akkor azért van már túl az ártatlanságon, mert akkor már abban kezd el hinni, hogy a csillagok állása meghatározza az életemet! Ezért is lényeges kérdés, hogy mivel indul a napunk: a horoszkóppal vagy az Isten előtti imádsággal?

A nap gondolata:

 Az Istenben való csendnek van egy olyan állapota, amikor az ember már nem készít terveket, amikor először nem alkudozik igazán, amikor egész jövőjét Isten akaratára bízza. (Edith Stein)

2016. február 6., szombat

2016-02-06

 Uram, taníts minket imádkozni. (Lukács 11:1)
Jézushoz fordult mai Igénk kérésével az egyik tanítványa. Erre a kérésre hangzik el Jézus ajkáról az általunk csak Mi Atyánk-nak nevezett úri imádság. Mi pedig már annyira megszoktuk ezt az imát, hogy legtöbbször gépiesen daráljuk, és nem figyelünk igazán arra, amit mondunk.
A közelmúltban találtam egy imát, mely a Mi Atyánk modern változata. Hogy miben modern? Üzenetében, gyakori realitásában. Olvasd el és gondold végig. Nem fűzök hozzá semmilyen magyarázatot, de keresd meg azt, amit magadra vehetsz és okulj belőle!
Íme:

 Mi Atyánk, te már teljesen kivagy a mennyekben
Attól, ahogy én a saját nevemnek próbálok dicsőséget szerezni.
Jöjjön el az én országom, legyen meg az én akaratom,
De most azonnal, mielőtt meggondolom magam.
A mindennapi kenyértől többet kérek én:
Fényűzést, luxust, vágyaim beteljesedését.
És a bűneim? Hiszen nem öltem, nem loptam, kinek ártottam én?
Ne vígy engem a kísértésbe, mert megyek én magamtól is
Önként és dalolva.
Mikor pedig ott vagyok, majd kérlek,
Hogy szabadíts meg a gonosztól.
De addig is enyém az ország.
Enyém a hatalom.
Enyém a dicsőség.
Ha rajtam múlik, akkor mindörökké.

A nap gondolata:

Az imádságban használt bő beszéd nem más, mint egy nyomorúságos fügefalevél, mellyel az ember lelkének mezítelenségét igyekszik eltakarni. (Spurgeon)

2016. február 5., péntek

2016-02-05

 Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult. (János 4:50)
Jézushoz távolról érkezik valaki. Egy királyi tisztviselő. Beteg a gyermeke. Súlyos beteg. Halálán van. Segítséget kér Jézustól, aki egyetlen mondatot mond: „Menj el, a te fiad él." Ezután következik e történetben a mai Ige, mely arról tesz bizonyságot, hogy hitt a tisztviselő Jézus szavának.
Több üzenete is van Igénknek, melyen érdemes elgondolkodnunk:
  1. Akárkik vagyunk is: tisztviselők, vagy kétkezi munkások, közalkalmazottak vagy közmunkások, hívők vagy keresők, a betegségek nem fognak elkerülni sem bennünket, sem szeretteinket.
  2. Bármi ér is minket vagy szeretteinket, Jézushoz odafordulhatunk. Segítséget kérhetünk tőle. Akkor is, amikor még kicsi, de akkor is, ha már elég nagy a baj.
  3. Elhisszük-e, amit Jézus mond? Jézus szava ma is és mindenkor igaz, mely utat mutatni éppen úgy tud, mint gyógyítani. Legyen hitünk ráhagyatkozni naponként szavára és csodás gyógyulásokban is részünk lesz!
  4. Vidd Jézus elé mások életét! Szeretteidét is, de ne csak pár emberre gondolj! Sokak élete haldoklik és kiált gyógyulás után. Jézus életadó, életet megújító Úr. Szavára haldoklók gyógyulnak, tévelygők térnek meg, pokol felé tartók a menny felé veszik az irányt. Tehát: keresd Jézust és higgy szavának!

A nap gondolata:

Krisztust jobban lehet megismerni azáltal, amit Ő maga mond, mint azáltal, amit barátai mondanak Róla. (Spurgeon)

2016. február 4., csütörtök

2016-02-04

Krisztusi indulat

Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt: mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. (Filippi 2,5-11)
Samuel Morse a távíró feltalálója hívő keresztyén volt.  Az első üzenet, melyet  távíróján továbbított ez volt: „Íme, mily nagy dolgot cselekedett Isten." Találmányát nem a maga bölcsességének tulajdonította, hanem Isten Szent Lelke ihletésének. Amikor New Yorkban leleplezték a szobrát és felkérték ünnepi beszédének elmondására a 115. zsoltár 1. versével kezdte: „Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsőséget".
Benned milyen indulat van? Te kinek adsz dicsőséget az életedben? Még mindig magadnak adod az elismerést, vagy már eljutottál oda, hogy mindenért a dicsőség és a hála az Úré? (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ami nem szolgálja Isten dicsőségét, nem lehet az embernek áldására sem.

2016. február 3., szerda

2016-02-03

Mi a Biblia?

„Vegyétek fel…a Lélek kardját, amely az Isten beszéde." (Ef 6,17)
Mikor 1547-ben VI. Edwardot 9 évesen Anglia, Skócia és Írország királyává koronázták, a szokásos szertartás közben három kardot is átnyújtottak neki, amivel az ország hármasságára utaltak. A gyermek király komoly hangon megjegyezte: egy még hiányzik. Aggódva kérdezte meg a szertartásmester, hogy melyik kard hiányzik?
A király így felelt: „Hiányzik innen a Biblia, mely a Lélek kardja. Nélküle semmik vagyunk, és semmit nem tehetünk."
Számodra is ilyen egyértelmű? (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ne bámulni és kritizálni menjünk a Biblia királyi palotájába, hanem menjünk, hogy megtaláljuk a Királyt, és nyerjünk kegyelmet tőle. (Ravasz László)

2016. február 2., kedd

2016-02-02

Isteni őrségben 8.

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra." (Hab 2,1)
Az őr nem hagyhatja ott a helyét, csak akkor, ha lejár ideje és van, aki felváltja. Mi nem hagyhatjuk el a küldetésünket, akármilyen erős viharok is érnek, akármilyen erős a támadás. Ameddig az Istentől rendelt időnk tart, addig ott kell lennünk és őrködni a ránk bízottak felett. A parancsnok tudja, hogy mikor vált le és mikor küld egy másik valakit a helyünkre. Nem tudjuk, hogy a következő esztendőben kit vált le az Isten közülünk, kit fog magához hívni és megpihentetni. De boldog az az őr, aki betöltötte a küldetését. Annak mondja a Nagy Gazda, „jól vagyon jó és hű szolgám, menj be a te Uradnak örömébe". (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

A világ jobban tudja, mint mi, hogy mi illik Isten népéhez. A keresztény embertől mindig megkívánja, hogy Istennek tetsző élete legyen, s megbotránkozik, szemrehányást tesz, és lenézi az olyan hívőt, aki méltatlan hitéhez.

2016. február 1., hétfő

2016-02-01

Isteni őrségben 7.

„Őrhelyemre állok, odaállok a bástyára, figyelek, várva, hogy mit szól hozzám és mit felel panaszomra." (Hab 2,1)
Az őr feladata:
1. Éberség
Figyelni  kell a külvilág mozgásait és értékelni. Mi a veszélyes és mi a veszélytelen. A keresztyén embernek figyeli a környezetét, azt a világot, amiben él. Nem szabad kivonulni a társadalmi, kulturális, politikai, erkölcsi életből, ami a közösségünket, gyerekeinket, családunkat, gyülekezetünket érinti. Tudni kell értékelni. Mi a veszélyes és mi a veszélytelen. Ehhez ismerni kell a parancsnok utasításait és értékrendjét, a védett közösségünk erejét. Az Isten értékrendjét és gyülekezetünk, gyerekeink, nemzetünk, községük és fiataljaink erejét kell nekünk jól ismerni. Ennek az ismeretnek az alapján tudja eldönteni, milyen riadót jelentsen, vagy hallgasson el.
2. Ébresztés
Amikor veszély van szólni, kell, és nem szabad hallgatni. Néhány példa a mai veszélyekre: erkölcstelenség, széthúzás, egymás lejáratása, igénytelenség, családok szétesése, tiszteletlenség... Az őrnek akkor is szólni kell, ha nem kellemes, vagy alkalmas az időpont, ha nem is tetszik valakinek (a korszellemnek, a falunak, az illetőnek, a gyerekemnek, a munkatársamnak...). Ez az őr feladata. Aki felé a figyelmeztetés szól, annak pedig meg kell hallgatni a figyelmeztetést. Hogy mennyire hallgatja meg, ez meg az ő feladata.
3. Jó értékelés. 
Nem szabad téves veszély miatt riasztani. Ha az őr riadóztat olyan dolog miatt, ami lehet, hogy más, de nem veszélyes, s ez kiderül, akkor az igazi veszély riadóztatásánál nem hisz neki senki. Tehát nem szabad olyan dologtól elzárkózni, ami pozitív hatást gyakorolhat. Egy őrnek nem a bezártság biztosítása a feladata, hanem az ellenség kiszűrése. (Prókai Árpád)

A nap gondolata:

Ahol a lelki dolgok ismeretének növekedése nincs összekötve a fölismert igazságok gyakorlati megvalósításával az életben, ott az ismeret felfuvalkodottá, a másikkal szemben türelmetlenné tesz. (Kroecker)