2013-09-30

…nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk. (ApCsel 4:12)

Az apostolok bátran szóltak Jézusról minden élethelyzetükben. Azt sem felejtették el, hogy arról szóljanak: csak Jézus által van üdvösség, örök élet. Aki Benne hisz, az bizonyos lehet abban, hogy üdvözülni fog. Pár hete beszélgettem valakivel, aki elmondta, hogy egyik családtagja nagyon komoly hívő ember, ő viszont nem. Persze szoktak beszélgetni mindenféle dologról, a hitről is. S többször mondta már neki ez a családtag, hogy tudod, te sokkal jobb ember vagy nálam, de kettőnk közül mégis én fogok a mennyországba kerülni, mert én hiszek Jézusban. Ez a mondat azért tetszett nekem, mert egy hatalmas igazságot fogalmaz meg: Üdvözülni, vagyis az örök életre, a mennyországba kerülni azok fognak, akik hisznek Jézusban, mint Megváltójukban.

Persze ez egy külön téma lehetne, hogy ki mennyire jó ember. Hiszen elhangzik ez olykor emberi beszélgetésekben. Nem ritkán olyankor, amikor már nem is él az illető, azt mondjuk: azért jó ember volt. De akár élőről, akár elhunytról van szó, mindig az a kérdés, hogy milyen mérce alapján mondjuk ezt. Jézus – bármily meglepő is – elutasította magától a jó jelzőt. Azt mondta az így hozzá fordulónak: Senki sem jó csak egy, az Isten. S való igaz: emberi szemszögből nézve sokan vannak, lehetnek a jó emberek. Ám Isten szemszögéből kétféle ember van: bűnös, aki még nem ismeri Megváltóját, és ha ez így marad, akkor elkárhozik, és bűnös, aki Jézust ismerve kegyelmet nyert és Őérte üdvözülni fog. Meg kellene tanulnunk így látni egymást, ebből a szemszögből. A hívő ember ugyanis nem tartja jó embernek magát. Kegyelmet nyert bűnösök vagyunk, akik tudják: kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. (Ef 2:8-9)

A nap gondolata:

Ha a lélek önmagába mélyed, akkor meglátja Jézus Krisztusnak, dicső Megváltójának reá függesztett szelíd tekintetét, amellyel hívogatja és biztatja: hogy tekintsen reá ugyancsak szeretettel. (Tersteegen)

Szól a gyenge hős vagyok

2013-09-29

Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt. (Mt 10:33)

Milyen gyakori jelenség életünkben a Jézusról szóló bizonyságtétel? Nem előfordul-e velünk, hogy inkább nem fedjük fel a Jézushoz való tartozásunkat csupán azért, mert még kellemetlenségünk lehet belőle? Inkább nem mondjuk el a másiknak a véleményünket, mely Jézusra mutatna, csak azért, hogy meg ne bántsuk az illetőt. Amikor így teszünk, megtagadjuk Jézust és ez fáj neki. Ő mondta: Aki megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom mennyei Atyám előtt. (Mt 10:33) Nem agresszívan, nem másokat támadva vagy éppen fenyegetve kell nekünk bizonyságot tenni Jézusról, hanem szelíden, de mégis határozottan, szeretettel, de mégis felelősségteljesen. Én tudom, hogy ez nem olyan egyszerű, de minél többször gyakoroljuk, annál könnyebb lesz és minél többször gyakoroljuk, annál többek számára jelent majd áldást mindaz, amiről, akiről beszélünk. Gyakorold, vállald a bizonyságtételt, mert életeket menthetsz vele! 

A nap gondolata:

Tartsd a legnagyobb kitűntetésnek és dicsőségnek, ha a Krisztussal való egység miatt megvetnek és bolondnak tartanak. Mi bolondok vagyunk Krisztusért. (Tersteegen)

2013-09-28

Elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. (ApCsel 4:3)

Jézus a Hegyi Beszédben, azon belül a Boldogmondások között említ egy ilyet: Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok.  Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek. Ez olyan típusú boldogság, melyet nem érezhet meg akárki. Csak a Krisztust odaszántan szolgáló, a Benne őszintén hívő ember tapasztalata lehet ez. Nem baj, ha most azt mondod magadban: én még nem tartok itt. Ez az őszinteség kell nekünk ahhoz, hogy lássuk: van még hová növekedjünk az Úrba vetett bizalom kapcsán. Persze a cél mégis csak az, hogy ennek megélésében is részünk legyen. A Jézuséhoz hasonlóan Pál apostol szavai is ugyanilyen komolyan hangzanak felénk: Nektek nemcsak az adatott meg a Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte. (Fil 1:29) Vagyis nemcsak a tetteinknek, hanem a hitünknek is vannak következményei…

A nap gondolata:

Ha Jézus egyedül jönne felénk, akkor mindnyájan szívesen befogadnánk, mert Ő mindenkinél szeretetreméltóbb! De az állandóan vele járó apródok: a szegénység, megvetés és a szenvedés díszmenete senkinek sem tetszik. (Tersteegen) 

2013-09-27

Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. (ApCsel 4:1-3)

Az apostolok Jézus nevében meggyógyítanak egy születése óta sánta férfit, ám tettüknek előre nem látható következményei lettek. Nem egy szimpla gyógyulás történt itt, bár már ez önmagában is hatalmas dolog volt. A meggyógyult ugyanis Istent dicsérve adta hírül mindazt, ami vele történt és ez a hír igen hamar eljutott a város elöljáróihoz is. Ők pedig nem díjazták ezt. Nem örültek, sőt az ügy kivizsgálásáig börtönbe záratták az apostolokat. Jézus miatt, a Jézusba vetett hitük miatt bajba kerültek.

Testvérek! Hiszünk-e annyira Jézusban, hogy vállalunk érte nehézségeket is? Meddig vagyunk hajlandóak Jézust képviselni? Milyen megaláztatást tudunk elhordozni Jézusért? A múltkorában körbe járt talán többször is az interneten egy olyan üzenet, melynek az volt a lényege, hogy egy zsúfolásig megtelt hatalmas templomba bement két álarcos férfi géppisztollyal a kezében és azt mondták: Aki Jézusért vállal egy golyót (vagyis vállalja, hogy meghal a hitéért), az maradjon, a többiek hazamehetnek! A zsúfolt templomban alig maradtak húszan. Ezután az egyik álarcos így szólt: Lelkész úr! A képmutatók hazamentek, itt maradtak Isten hűséges szolgái, kezdje meg az istentiszteletet, mi nem is zavarunk tovább!

Persze ez csak egy kitalált dolog, és ha megtörténne? Akár itt, a mi templomunkban, akár bármelyik gyülekezet templomában, vajon hány ember maradna? Vajon mi a helyünkön maradnánk? Vagy azért annyira még nem mély a hitünk, hogy Jézusért vállaljuk akár a halált is? Az ilyen történetek mindig gondolkodtassanak el bennünket! Segítségünkre lehetnek abban, hogy magunkba szálljunk. Te mennél vagy maradnál?

A nap gondolata:

 Krisztust jobban lehet megismerni azáltal, amit Ő maga mond, mint azáltal, amit barátai mondanak Róla. (Spurgeon)

2013-09-26

Péter pedig Jánossal együtt rátekintett, és azt mondta: „Nézz ránk!” Ő felnézett rájuk, remélve, hogy kap tőlük valamit. Péter ekkor így szólt hozzá: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel, és járj!” (ApCsel 3:4-6)

Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. (ApCsel 4:1-3)

            Tetteinknek következménye van. Ez egy olyan kijelentés, melyet sokszor sokféleképpen megtapasztaltunk már. Ez egyaránt vonatkozik a hívő emberre és azokra is, akik Isten nélkül élik a mindennapjaikat. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy nem minden tettünknek egyforma a súlya és a következménye. Mindenesetre, amiről második igénk beszámol, annak komoly előzményei vannak. Erről szól az első ige. Péter és János, Jézus két tanítványa éppen templomba mentek imádkozni. Ám a jeruzsálemi templom Ékes-kapujában egy születése óta sánta férfi kért tőlük alamizsnát. A két apostol több dolgot is tehetett volna. Úgy tehettek volna, mint akik nem hallják a segítségkérést. Ennek mi lett volna a következménye? Lelkiismeret furdalás, hiszen mégis csak templomba mennek, Istent szolgálják és pont tőlük nem kapott egy petákot sem ez a rászoruló? Nem ezt a lehetőséget választották. Dönthettek volna úgy, hogy dobnak egy kis aprót. Ahelyett, hogy a perselybe tennék, odaadják ennek a nyomorultnak. Nem túl nagy összeg, de sok kicsi sokra megy alapon jó lesz az. Ezt a lehetőséget sem választották. Egy harmadik dolog mellett döntöttek. Nem magukra néztek. Nem a kényelmüket vagy kényelmetlenségüket, nem a saját emberi lehetőségüket nézték, hanem arra a Jézusra tekintettek, akit szolgáltak, akit örömmel és boldogan Megváltójuknak vallottak. Azt mondták ennek a sánta férfinak: Aranyunk és ezüstünk nincs, de amink van, azt adjuk neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében kelj fel és járj! Nem a saját szegénységükre, hanem a Krisztusban kapott gazdagságukra néztek tehát a tanítványok és ennek következtében történt egy csoda: meggyógyult egy beteg ember. Minden döntésednek következménye van. Számolj vele!

A nap gondolata:

Nem kell elkárhoznod, már elkárhoztál. Nem kell azonban a kárhozatban maradnod, mert aki hisz a Fiúban, általment a halálból az életre.

2013-09-25

Azt hisszük sokszor, hogy az az erős, aki küzd és győz, aki másokat maga alá gyűr, akit senki nem állíthat meg céljai előtt. Nem mindig van így, sőt. A következő történet is rámutat erre:

  Néhány évvel ezelőtt, a Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felálltak a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny, ahol (bár nem mindenki a lábain futva), de a cél felé törekedett a beérkezés és a győzelem reményében.
A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton, és jó néhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki megállt és visszafordult mindegyikük. Az egyik Down-kóros lány leült mellé, megpuszilta és megkérdezte, hogy jobban érzi-e magát. Aztán mind a 9-en összekapaszkodtak, és együtt sétáltak be a célvonalon. A stadionban a nézők felálltak és percekig tapsoltak. Azok, akik ott voltak, a mai napig emlegetik ezt a történetet.

Hogy miért? Mert valahol legbelül tudjuk: a legfontosabb dolog nem az egymás felett aratott győzelem. Az életben sokkal fontosabb másokat győzelemhez segíteni, akkor is, ha ez azzal jár, hogy nekünk le kell lassítani.

A nap gondolata:

Egyetlen ékességünk az legyen, hogy az Úr szemünkből előragyog. (Trudel)

2013-09-24

 „Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?" (Lukács 12:20)

A nagyravágyó bolond. Jézus egy gazdag földbirtokos történetét mondta el, aki így gondolkodott: „…lebontom a csűreimet, nagyobbakat építek…” (Lukács 12:18). Nyilván jó üzletember volt, és előre tervezett. Később azonban ezt is mondja: „Én lelkem, sok javad van sok évre félretéve, pihenj, egyél, igyál, vigadozzál!” (19. vers) „Isten azonban azt mondta neki: Bolond, még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet, kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál? Így jár az, aki magának gyűjt, és nem Isten szerint gazdag.” (20-21. vers)

Ez az ember előre tervezett, de nem az örökkévalóságra. Magára gondolt, nem Istenre. Törődött a testével, de nem törődött a lelkével. Azt mondják, az emberi testben annyi foszfor van, hogy 800 000 gyufa-fejet lehetne belőle készíteni, annyi cukor, hogy hatvan darab kockacukor lenne belőle, van még 12 evőkanálnyi só, és annyi vas, hogy kb. egy kilogrammnyi 100-as szeget lehetne készíteni belőle. A többi csak víz és por. Ha a lényednek azt a részét táplálod, kényezteted, véded, ami csupán hetven vagy nyolcvan évig él, és elhanyagolod azt a részét, ami örökké fog élni a mennyben vagy a pokolban, akkor Isten azt mondja rád, hogy bolond vagy. Ez a példázatbeli ember azt mondta magának: „sok javad van sok évre félretéve”, de Isten azt mondta: „még ez éjjel elkérik tőled a lelkedet.” Nem fogod fel, hogy egy baleset, egy elzáródott artéria, egy eltévedt golyó, egy repülőgép motorjának meghibásodása vagy egy részeg autós azonnal kiiktathat? Térj észre! A kérdés nem az, hogy meg fogsz-e halni, hanem, hogy mikor? Készen állsz arra, hogy Isten elé állj? (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Halva születtünk és élve halunk meg, ha Krisztusban halunk meg. 

2013-09-22

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Efezus 6:4)

Beszélgess a gyermekeiddel az élet nagy dolgairól!

Akármit is mondanak manapság a médiáról, a kortárs-csoportokról, az az igazság, hogy még mindig a szülőknek van legnagyobb befolyásuk a gyermekeik döntéseire, értékrendjére, erkölcsiségére. (Ne felejtsd: a közöny irántuk is befolyás, nagyon is negatív!) A szülő kötelessége, hogy felkészítse a gyermekeit az élet nagy dolgaira, mert ha nem teszi meg, megteszi más, viszont az nem biztos, hogy ugyanabba az irányba fog mutatni, amibe a szülő tart (főleg, ha keresztyén családról van szó!) Beszélgess a gyermekeiddel arról, hogy mit hiszel és hogy miért, hadd ismerjék meg a világszemléleted, az értékrendedet, az erkölcsi gondolkodásodat!

Lépj ki a láthatatlanságból, és válj láthatóvá!

Édesapák! A legértékesebb ajándék és a legjobban megtérülő befektetés, amit adhattok a gyermekeiteknek, hogy „ott vagytok” az életükben, hogy részt vesztek a mindennapjaikban. A jelenlét a legerősebb jele annak, hogy gondoskodtok gyerekeitekről. A jelenlétetek adja a gyermekeknek a legnagyobb biztonságérzetet. Néha ez azt jelenti, hogy nagyon nehéz döntés elé kerülsz majd: inkább a lányod röplabda meccsét választod, mint egy következő üzleti találkozót. De hidd el, a gyermekeid életében részt venni értékesebb, mint egy újabb jó üzlet!

A nap gondolata:

Ah, ha másért nem, legalább a gyermekeinkért tudnánk jobb keresztyének lenni. (Ravasz László)

2013-09-21

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Efezus 6:4)

Oszd meg te is az életedet a gyerekeiddel!

Ahogyan te részt veszel az életükben, gondoskodj arról, hogy nyitva legyen a te életed ajtaja is őelőttük. Engedd meg nekik, hogy ők is megismerhessenek téged. Az egészséges kapcsolatok mindig kétirányúak. Oszd meg a rokonszenveidet és ellenszenveidet, a reményeidet és az álmaidat, a céljaidat és a terveidet, ha elég nagyok már, akkor a problémáidról is beszélhetsz nekik. Ha nem látják, mivel és hogyan telnek a napjaid, ismeretlen maradsz előttük, és kimaradsz az életükből. Ha csak egyirányú a kommunikáció, vagyis mindig csak te kérdezel, akkor pedig soha nem fognak egyenrangú partnernek tekinteni, ez pedig zárva tartja a bizalmat a kapcsolatban.

 Kezeld a konfliktusokat!

A láthatatlan apák egyik nagy kísértése, hogy mivel túl elfoglaltak a konfliktusok kezelésére, inkább a feleségre hagyják, és kivonják magukat a megoldásukból.

A konfliktusok kezelése hosszútávon igazából út a gyerekeiddel való kapcsolat megerősítésére. Ez a törődés felsőfoka, amely a legnagyobb érzelmi részvételt kívánja, a legnagyobb felelősséggel jár, a hiánya pedig sokszor a legsúlyosabb következményekkel. Ne feledd azt a régi igazságot sem, amely szerint, ha nem vagy részese egy probléma megoldásának, akkor részese vagy magának a problémának!

A nap gondolata:

Példakép lenni a gyermekek előtt mély szeretet nélkül olyan, mintha hold lennél, amely világít ugyan, de semmi meleget nem ad. Légy melegítő nap, mely sugaraival mindent beragyog.

2013-09-20

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Efezus 6:4)

Következetesen dolgozz a kapcsolatépítésen!

Vannak olyan dolgok, amikről nem tudsz, mivel eddig nemigen vettél részt gyermekeid életében. Például nem tudod a fiad vagy lányod legjobb barátjának a nevét, a kedvenc együttesét, azt, hogy hova jár suli után. Nos, akkor eljött az ideje, hogy megkérdezd. Beszélgess velük mindarról, amit nem tudsz róluk! A kapcsolat a gyermekeiddel, mint minden egészséges kapcsolat, időt és befektetést igényel. Tölts időt a gyerekekkel – hidd el, e nélkül nem fog menni! Fedezd fel az életüket, hogy mit szeretnek, és mit utálnak, kik a barátaik, milyen az ő világuk, mi érdekli őket.

Havonta egyszer vonulj el kettesben valamennyi gyermekeddel!

Legalább havonta hozz össze egy olyan alkalmat, amikor minden gyerekeddel kettesben elmész valahova, cukrászdába, kávéházba, kirándulni, vidámparkba, akárhová. Vezesd fel a noteszodba az üzleti megbeszélések közé a családoddal töltött időt is – hiszen ők nem kevésbé fontosak, mint amazok!

A nap gondolata:

Az imádság erejében rejlik a gyermeknevelés művészete. (Trudel)

2013-09-19

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Efezus 6:4)

Erősítsd a gyerekeidet minden nap!

A gyermekek növekednek, amikor biztatást és megerősítést kapnak a szüleiktől. Ha figyelmet szentelsz a gyermekeidnek, az megragadja őket abban, hogy valami jót csináljanak vagy bemutat nekik egy pozitív karaktert, jellegzetességet, ez munkát igényel, de megéri a befektetést. A bátorítás és a megerősítés az egyik legjobban megtérülő jellem- és közösségépítő része az egymás közötti kapcsolatainknak!

Fejezd ki a szereteted a gyermekeid felé minden nap!

Édesapák, ha elhatároztátok, hogy erősebb kapcsolatot fogtok kiépíteni a gyermekeitekkel, a ragaszkodásotok és a szeretetetek kimutatása elkerülhetetlenül szükséges. Nem vagy egy ragaszkodó, szeretetkimutató típus? Akkor is meg kell tanulnod! Ez nagyon fontos. Légy eltökélt abban, hogy minden nap adsz a gyermekeidnek őszinte, szerető szavakat, bíztatást, bátorítást, kisebb ajándékokat vagy bármi mást, ami kézzelfoghatóvá vagy kifejezhetővé teszi azt, hogy szereted őket.

A nap gondolata:

 Az apák megszentelt élete a fiaknak gazdag öröksége. (Spurgeon)

2013-09-18

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Efezus 6:4)

Hallgasd meg a gyerekeidet minden nap!

Gyakran könnyebb beszélgetni a gyermekekkel, mint meghallgatni őket. A meghallgatás a kommunikáció egyik fontos oldala és kulcsa – olyan, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni! A meghallgatás a szeretet nyelve. A gyermekeidre való figyelés kapcsolatban tart téged azzal, hogy mi történik velük az életükben. A meghallgatással egy nagyon lényeges, tudatalatti üzenetet adsz át a gyermekeidnek: hogy fontosak számodra, mert érdekel téged, hogy mi történik velük. Az emberek – és főképp a gyermekek – egyik legnagyobb igénye az, hogy figyeljenek rájuk.

Beszélni hozzájuk, főleg okosakat, felnőtteseket mondani mindig könnyebb, mint meghallgatni őket figyelmesen. Pedig ez utóbbira is szükség van. Tedd meg ma is!

A nap gondolata:

A hívő élet középpontja nem a templom, hanem az otthon. (Stanley)

2013-09-17

Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. (Efezus 6:4)

Az elkövetkező néhány napban elsősorban az édesapákat szeretné az Ige megszólítani, de remélem, hogy minden szülő, nagyszülő, keresztszülő is talál üzenetet önmaga számára.

A legtöbb apa, nem szándékos választás miatt hiányzik a családból, hanem inkább azért, mert az életében a választások és a prioritások összekeveredtek. A sok távol töltött idő pedig komoly hiányt, és hosszú távon súlyos érzelmi, kapcsolatbeli problémát és konfliktust eredményez mind a gyermekei, mind a házastársa életében. Ha te egy „láthatatlan” apa vagy, akit a családja általában nem lát, tanulmányozd át az alábbi tanácsokat, és változtasd meg életed prioritásait addig, amíg a hiányod okozta torzulások a családodban nem lesznek visszafordíthatatlanok!

Minden nap beszélj a gyerekeiddel!

Legalább egy mobil hívásnyit, hogy megkérdezd a srácokat, hogy telt a napjuk. Ezt megteheted útközben is, autóból, az irodából, bárhonnan, akármilyen kicsi szünetben vagy holt időben. Ezzel a pár perces hívással gondoskodásodat és a törődésedet kommunikálod a gyermekeiddel.

Mikor szántál pár percet arra, hogy beszélj gyermekeddel? 

A nap gondolata:

 Istent belevinni még az örömeinkbe is, nem azt jelenti, hogy hétköznapivá tesszük Őt, hanem örömeinket tesszük ünnepivé. (Stanley)

2013-09-16

Mindig szeret a barát, de testvérré a nyomorúságban válik. (Péld 17:18)

Mai Igénket remekül magyarázza a következő történet:

Néhány évvel ezelőtt történt az egyik előkelő szálloda fényesen kivilágított termében. Egy előkelő, gazdag ifjú vacsorát adott barátai tiszteletére. Finom ételek és borok kerültek az asztalra és jó hangulat uralkodott a vendégek között. A vacsora végén felállt a vendéglátó ifjú és így szólt a jelenlevőkhöz:

- Kedves barátaim! Azért hívtalak ma össze titeket, hogy elbúcsúzzam. Azt gondoljátok, hogy gazdag vagyok, pedig tévedtek. Alig kaptam valamit az atyai örökségből. De mert fiatal vagyok és előttem az élet, holnap reggel Ausztráliába indulok szerencsét próbálni. Most pedig jól jegyezzétek meg, amit mondok: mához hét évre újra itt leszek ebben a teremben. Ha kedvez a szerencse és sikerül vállalkozásom, akkor mindnyájatokat ünnepi vacsorával és gazdag ajándékkal várlak. Ha pedig cserbenhagyna a szerencse, akkor is jöjjetek el és egy szerény vacsorával megvendégellek titeket.

Az egybegyűlt vendégek lelkesen fogadták a bejelentést és megígérték, hogy teljesítik barátjuk kívánságát.

Elmúlt hét esztendő és az egykori vendégek levelet kaptak Ausztráliából hazatért barátjuktól: szegényen utaztam el és nyomorultul tértem vissza. Mielőtt újabb kísérletet tennék a vagyonszerzésre, szeretnélek viszontlátni titeket. Ezért azt kérem, hogy teljesítsétek ígéreteteket és holnap este legyetek a megbeszélt szállodában. Remélem, senki sem marad távol a baráti összejövetelről! A levelet író ifjú már nyolc napja visszatért Ausztráliából és súlyos betegen feküdt a szálloda egyik szobájában. Odakint nagy vagyont szerzett és gazdag emberként tért vissza hazájába. Sajnos azonban a vagyonszerzés az egészségébe került. A levelet most azért küldte el barátainak, hogy ezzel próbára tegye hűségüket. Már készen volt a végrendelet is. Vagyonát azok a barátok kapják, akik teljesítik ígéretüket és a megbeszélt este megjelennek a szállodában. Mindezt titkárára bízta. A kitűzött nap elérkezett és gazdája képviseletében a titkár jelent meg a szálloda nagytermében. Kilencet, tízet, tizenkettőt ütött az óra és nem jött senki. Ekkor derült ki, hogy a sok „jóbarát” közül egy sem volt igazi barátja a gazdag, de haldokló embernek. Másnap mindenről beszámolt a titkár főnökének. Szomorúan hallgatta és megvetően szólt az emberek megbízhatatlanságáról. Összetépte végrendeletét és egész vagyonát a város árvaházára hagyta.

Rád számíthat valaki igaz barátként? És te kire számíthatsz?

A nap gondolata:

 A mi evangéliumunk az “annak dacára” vallása. Jelszava nem így kezdődik: “feltéve, ha…” hanem így: “még akkor is, ha…” mindig örvendező. (Stanley)

2013-09-15

... Krisztus... mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást... (1Péter 2:21-23)

Ahhoz, hogy jól tudd kezelni a kritikát

1) Lelkileg és érzelmileg éretten kell viselkedned. A kimerültség befolyásolhatja azt, hogyan viselkedsz, amikor nyomás alatt vagy. Illés depresszióba esett emiatt. Jezábel királynő kíméletlenül üldözte őt. Ez az ellenállás elszívta Illés erejét, és emiatt odáig jutott, hogy ezt mondta: „Elég most már, Uram! Vedd el életemet…” (1Királyok 19:4). A sátán ki fogja használni a fáradtságodat. Amikor kimerült vagy, könnyen túlérzékennyé válsz, és megsértődsz ahelyett, hogy a kritikát a növekedésre való lehetőségként fognád fel.

2) Meg kell értened, hogy a jó emberek is kapnak bírálatot. Jézusra azt mondták, hogy „falánk és részeges ember” (Máté 11:19, Lukács 7:34), és megkérdőjelezhető jellemű emberek barátja (ld. Máté 11:19). Azok az emberek, akiknek már van előzetes véleményük, és a gondolkodást kikapcsolták, nem fogják megérteni az Istennek való engedelmességen alapuló viselkedést. Ezért, ha a te elképzeléseid és értékrended ütközik az övékével, próbálj nagylelkű lenni!

3) Legyen mindig jó hozzáállásod! Saját magatartásod sokkal nagyobb kárt okozhat, mint bárki másé! Péter azt írja: „…erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az ő nyomdokait kövessétek: ő nem tett bűnt, álnokság sem hagyta el a száját, mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél.” Bármit mondanak rád, bízd rá Istenre, és lépj tovább! (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Amelyik lélek az élet vizének forrásból iszik, az nem lehet sötét. (Trudel)

2013-09-14

Vigad a bensőm, ha ajkad őszintén szól. (Péld 23:16)

A bírálat jobb emberré formálhat, ha a következő három dolgot teszed: 1) Ne azt halld meg, hogy mit mondanak, hanem arra figyelj, ki mondja! Ha olyan valaki bírál, akit tisztelsz, figyelj arra, amit mond. Ha olyan valaki, aki folyton kritizál, ne tartsd sokra a véleményét, valószínűleg csak a saját keserűségét vetíti ki rád. Volt egyszer egy tizenkét éves fiú, aki születése óta nem beszélt. Egyszer, miután több héten át minden nap zabkását kapott reggelire, így kiáltott fel: „Pfúj, de utálom ezt a vackot!” Az édesanyja felugrott, átölelte, és ezt mondta: „Azt hittük, nem tudsz beszélni. Eddig miért nem szólaltál meg?” A fiú egyenesen kijelentette: „Mert eddig minden rendben volt.” Vannak, akik csak olyankor beszélnek, amikor zaklatottak. A lényeges kérdés ez: vajon, aki bírál, tényleg őszintén segíteni akar? 2) Ne vedd magad túl komolyan! Nézzünk szembe vele, mind teszünk olyan dolgokat, amit később megbánunk. Ha tudunk nevetni magunkon, és tudunk tanulni a hibáinkból egyre érettebbek leszünk. 3) Tudj különbséget tenni építő és romboló kritika között! Tanuld meg feldolgozni a kritikát! Kérdezd meg: a) milyen lélek szólt belőle? Ha a bírálatot kedves lelkülettel adták, akkor tudhatod, hogy építőnek szánták. b) Mikor hangzott el a bírálat? Ha valaki nyilvánosság előtt bírál, akkor ritkán teszi azt jó szándékkal. c) Miért mondták a kritikát? „Mély víz az ember szívének a terve, de az okos ember kimeríti” (Példabeszédek 20:5). Akit bántás ért, hajlamos maga is megbántani másokat. Ezért mindig kérdezd meg: „Ezt most azért mondta, mert jót akart nekem, vagy csak saját fájdalma beszélt belőle?” (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Mi más volna az öröm, mint örömöt szerezni?  

2013-09-13

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Mintegy megkoronázza Jézus ígérete ezt az Igét: velünk lesz minden napon. Amikor már nem lesznek szüleink, akik gondoskodjanak rólunk, amikor nem leszünk már mi sem, hogy gyermekeinkről gondoskodni tudjunk, akkor sem kell aggódni: hiszen minden emberi erőnél és gondoskodásnál sokkal nagyobb és hatalmasabb Valaki az, aki velünk lesz, maga Krisztus Jézus, az Isten Fia. Kell-e ennél több?

Bízzuk rá bátran az életünket, szeretteinket, mert övé a hatalom mennyen és földön. (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

A keresztyén élet örvendező voltáról ne beszéljen senki, akinek nincsenek tapasztalatai.

2013-09-12

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

„Tanítván őket” mondja Jézus: azaz nemcsak fel kell készíteni az embereket a keresztségre, hanem folyamatosan, szüntelenül tanítani kell őket, hogy megtartsák mindazt, amit Jézus parancsolt nekünk. Azaz: Szeresd Istenedet és szeresd felebarátodat! Csak ennyit kell tudnunk megélni és ennyit kell tudni átadni ahhoz, hogy igaz Krisztus-követők legyünk.

A mai ember nem szereti, ha neki parancsolgatnak, de Jézus parancsolata azt szolgálja, hogy emberhez méltó életet élhessünk, biztonságban érezhessük magunkat, felemelt fővel járhassunk, ne kelljen lehajtani fejünket, hanem bátran szembe tudjunk nézni mindenkivel. Mert ez a két parancsolat nem uralkodni akar rajtunk ellentmondást nem tűrően, hanem az Életre vezet. (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

Ha önmagunkat vidámítjuk, lehet, hogy csak majmoljuk az örömöt, ha külső dolgok vidámítanak, hasonlítunk az evangélium bolondjához, de ha Isten vidít fel, akkor élvezhetjük az öröm teljességét anélkül, hogy káros következményektől kellene tartanunk. – A gazdag Isten bora felvidít, de nem részegít meg. (Spurgeon)

2013-09-11

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

A kereszteléskor nem egyszerűen az egyházba keresztelünk be. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten nevében keresztelünk! S Egyházunk a Krisztus teste. Az Ő nevéért válhatnak egyháztagokká a megkereszteltek.

Milyen sokszor csak családi esemény a keresztelő. Fontosabb a videózás, mint az Igére figyelés. Tehetünk ez ellen mi, gyülekezeti tagok. Beszélgetnünk kell a családtagokkal, elmondani, hogy ez nem csak egy esemény, hanem sákramentum, szent cselekmény. Ma már az emberek a szent szó jelentésével sincsenek tisztában. A mi felelősségünk, hogy elmagyarázzuk-e nekik. (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

Isten Szentlelke bennünk lakozásának a tudata a legtisztább öröm forrásává válik, amire az emberszív valaha is képes lehet. (Stanley)

2013-09-10

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Az idősebbek ahhoz szoktak, hogy egyházunk gyakorlata szerint a gyermekeket kereszteljük meg. Hitvallás ez a szülők részéről. De észre kell vegyük, hogy társadalmunkban nagyon sok a  meg nem keresztelt ember. No, őket előbb tanítvánnyá kell tegyük. S ez nemcsak a lelkipásztor dolga, hogy foglalkozzon velük, hanem a mi felelősségünk is! Jó lenne, ha a népszámlálás adatai felráznának végre bennünket, hogy ne elvárásaink legyenek, hanem forduljunk oda a hitetlenekhez, s beszéljünk nekik Istenünkről. A legnagyobb baj ma nem a pénzhiány, a gazdasági válság, a növekedéshiány vagy a fenntartható fejlődés, hanem az, hogy Isten-hiánya van az embereknek. S Róla csak is mi tudunk beszélni, akik ismerhetjük Őt, s az Ő megváltó munkáját. Először tegyük tanítvánnyá az felnőtteket, s utána részesüljenek a keresztség sákramentumában. (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

Nem elég Jézusnak örülnünk, hanem Jézusban örülnünk. (Turócy)

2013-09-09

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Nemcsak a sajátjainkhoz küldettünk. Minden néphez el kell jutni annak a jó hírnek, amit mi meghallottunk. Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek! Nagyon szeretnénk megválogatni sokszor, hogy ki méltó arra, hogy szóba álljunk vele, hogy rá bízzuk kincsünket. Ha Jézus nem volt személyválogató velünk szemben, hanem még minket is alkalmasnak ítélt arra, hogy szóljuk az ő üzenetét, akkor mi sem lehetünk személyválogatók. A mindenbe beletartoznak a családtagjaink, barátaink, az általunk nem szeretett szomszéd, vagy falubeliek, az ismeretlenek, akikkel az élet összehoz. Hány embernek beszéltünk eddig arról, hogy Krisztuséi vagyunk? Elmondtuk mindenkinek, akivel találkoztunk? Az evangélizáció nem egy istentisztelet, hanem egy adandó alkalom, melyet Isten azért teremtett az életünkben, hogy Róla bizonyságot tegyünk. (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

A mennyei úton csak egy parancs van: “Előre!”

2013-09-08

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Mivé is kéne tennünk azokat, akikkel érintkezünk? Tanítványokká! A tanítvány követője mesterének, hallgat a szavára, nem másítja meg a rábízott üzenetet, hűséges, nem magát helyezi előtérbe, hanem Mesterére mutat fel. Jellemző ez ránk és jellemző azokra, akiket elvittünk megkereszteltetni?

Ha a mi életünkben hiányosságok vannak e téren, akkor hogyan teszünk másokat tanítvánnyá?

Nem azért néz ki úgy némely gyülekezetünk, mint ahol vak vezet világtalant, mert csak beszélnek Krisztusról, de nem találkoztak vele és nem vele járnak? (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

“Kedvet találtam előtted.” – Ez a hívő ember öntudata. “Mutasd meg nekem a Te utadat” – Ez a hívő ember életelve, “Mutasd meg nekem a Te dicsőségedet” ez a hívő lélek leghőbb vágya. Az ilyen embernek mondja Isten: ”Megteszem, amit kívántál.” (Victor János)

2013-09-07

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Azt mondja Jézus nekünk, mai követőinek, hogy „tegyetek tanítványokká minden népeket!”

Mi tegyünk? Az erőtlenek, a vezetésre szorulók, akik magunk is bátorításra várunk? Igen! Ránk bízza Jézus ezt a szolgálatot. Ha már vettük a Szentlélek ajándékát, akkor nem ülhetünk ölbe tett kézzel. Hogyan is lehet ezt elkezdeni? Hát beszélgetni kell a többiekkel, s elmondani nekik mindazt, amit láttunk és hallottunk. Fel kellene sorolni, elmesélni életünk nagy fordulópontjait, ahol nagy dolgokat cselekedett velünk Isten. Elbeszélni nekik, hogy ők is hitre juthassanak. Mert a hit hallásból van!

Talán nem azért gyengülnek gyülekezeteink, egyházunk, mert hallgatag tagok alkotják közösségeinket? Rajtunk áll, hogy hányan hallják meg az evangéliumot! (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

Ha hívők vagyunk, úgy kell vennünk, hogy meghaltunk a bűnnek. Ehhez az első lépés az, hogy részt végy a saját temetéseden. A halottat nem lehet kísérteni. – De az üdvösség nemcsak temetés, hanem feltámadás. (Stewart)

2013-09-06

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Jézus nem lemond rólunk, hanem terve van velünk: ránk bízza az üzenetet „elmenvén azért!”

Elgondolkoztam: hány lépést is tettem meg életemben azért, hogy tanítvánnyá tegyek valakit? Mert ahhoz nem várni kell, hogy majdcsak megértik az emberek, hogy Isten mit üzen, hanem meg kell mozdulni, el kell indulni, el kell menni. Sőt! Folyamatosan mennie kellene a keresztyén embereknek! Nemcsak ülni a kényelmes padokban, zengeni a zsoltárt, jól érezni magunkat az istentiszteleten, hanem a hallott Igével elmenni azokhoz, akik nem hallották! Hány lépést teszünk meg ennek érdekében?

Mert ha mi nem mozdulunk meg, akkor majd ő mozdít ki bennünket! (Jel.2:5) (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

Isten csak a mi emberi életünk romjain épít.  

2013-09-05

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Ebben a mai világban nagyon fontos, hogy nem nekünk kell Krisztus nagyságát bizonygatnunk, amikor mindent relativizálnak, hanem Jézus maga mondja, nekünk csak idézni kell: Övé minden hatalom. Mert az Atya neki adta, őt ruházta fel vele. Ez nem emberi elismerés kérdése, ez tény. Erre lehet építeni, ebben lehet bízni, mert ez örök. Nehéz ezt tudomásul vennie a hitetlen világnak, mint ahogy a kísértő is megpróbálta sajátjaként beállítani a jogot ott a pusztában arra, hogy Jézusnak adja, ami a Teremtő Isten tulajdona. De Isten őt, az Egyszülöttet ruházta fel a hatalommal mindenek fölött. Jó ezt tudatosítani magunkban és elmondani másoknak is sokszor a mostani időkben, amikor érdekcsoportok megpróbálnak bennünket félelemben tartani, mert azt állítják, hogy hatalmuk van erre.

Krisztusé a hatalom mennyen és földön! (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

A világ nem egyhamar fogja elvetni az Újtestamentumot, ha ebben az új kiadásban kerül szeme elé: “emberi életre átdolgozott” (Fosdick)

2013-09-03

És hozzájuk menvén Jézus, szólt nekik, mondván: Nékem adatott minden hatalom, mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket! Megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek. És íme, én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig! Ámen (Máté 28 :18-20)

Nagyon szeretem ezt a régi fordítást, mert az igealakok számomra sokkal többet fejeznek ki, mint a mi mai szóhasználatunk igeidői. Biztosan ez azért is van, mert én még ezen a fordításon nőttem fel, s ez cseng vissza a fülemben akkor is, amikor az újfordítású Bibliámat olvasom.

A bevezető félmondat nagyon fontos: Jézus ment a tanítványaihoz. Nem arra várt, hogy majd ők megvilágosodnak, kérdezni fognak, hanem hozzájuk lépett, közéjük ment, hogy megszólítsa őket. Így tesz ma is: eljön közénk Szentlelke által, megáll és megszólít. Halljuk-e? Ehhez persze el kellene csendesedni: kikapcsolni a tévét, rádiót, számítógépet, telefont, hogy meghalljuk. Megbecsülni, hogy Isten Fia, az egyszülött, a Megváltó, a megdicsőült Krisztus közénk jön, s szól hozzánk. Értitek mekkora szó ez?

Amikor manapság sokan azzal a panasszal vannak tele, hogy rájuk senki nem kíváncsi, velük senki nem áll szóba, akkor, ha csendben maradnának, meghallhatnák, hogy Jézus megszólítja őket. Mert neki terve van velünk! (P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

A világ jobban tudja, mint mi, hogy mi illik Isten népéhez. A keresztény embertől mindig megkívánja, hogy Istennek tetsző élete legyen, s megbotránkozik, szemrehányást tesz, és lenézi az olyan hívőt, aki méltatlan hitéhez. (Turóci)

2013-09-02

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. (Zsolt 62,2)

Egy dél-minnesotai laboratóriumban kialakítottak egy olyan kamrát, ami 99,9%-ban hangszigetelt. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag semmilyen külső zajt nem enged be, az ide bezárkózók csak saját magukat – a szív- és tüdőhangjukat, és a gyomorműködésüket – hallják. Az a különlegessége ennek a szobának, hogy eddig még 45 percnél senki nem bírt többet ki benne.  Vajon miért nem bírjuk sokáig a csendet? Ha 99,9%-ban csend is van körülöttünk vajon bennünk mennyire van csend? A külső zajokat ki tudjuk zárni, de vajon hol van az a hely, ahol háborgó lelkünk, zakatoló szívünk lecsendesedhet? A zsoltár írója azt mondja ez a hely: az Istennel való kapcsolat lelki tere. Az őszinte imádkozás, az elmélyült Bibliaolvasás az a mi lelki szobánk, ahol nem 99,9%-ban, hanem 100%-ban lecsendesedhetünk. Jézusnak volt ereje lecsendesíteni a háborgó tengert, megteheti ezt a mi szívünkkel is. Induljunk ebből e csendszobából a mai reggelen, sőt maradjunk benne ne 45 perc erejéig, hanem egész életünkön át. (Szvoren Attila)

A nap gondolata:

A legdicsőségesebb munkában sem óvhatjuk meg magunkat az ellaposodástól és lelki megszegényesedéstől, pedig erőt csak a Teremtővel való tartós közösségben nyerhetünk. (Kroecker)

2013-09-01

Bizony nem szunnyad, nem alszik Izráel őrizője! (Zsolt 121,4)

A jeruzsálemi templomba igyekvő zarándokok útja nem volt veszélytelen és zökkenőmentes. A sok-sok kilométernyi távolság során vadállatok és rablók támadhattak bármelyik pillanatban rájuk. Még nagyobb veszedelemben voltak éjszaka, amikor mindenki aludt. Ilyenkor érezhették magukat a leginkább kiszolgáltatottabbnak. De ezekben az éjszakai óráikban és nappal a fárasztó útjuk során is egymást és önmagukat is biztatták a 121 zsoltár versével: Isten soha nem alszik. Óvó, őrző tekintetét soha nem veszi le rólunk. Jézus Krisztus megígérte: „Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Megkérdezték egyszer Nagy Sándort, a híres hadvezért: miért tud zavartalanul aludni? Azt felelte, hogy azért, mert hűséges barátja Parménió őrködik felette. Nekünk Parméniónál is hűségesebb és hatalmasabb barátunk van Jézus Krisztus személyében. Induljunk békés szívvel ennek a mai napnak, tudva: ma sem szunnyad és nem alszik a mi Megváltónk. (Szvoren Attila)

A nap gondolata:

Jézus képe a bárány. Erre a képre kell nekem is elváltoznom. Életét halálra adta, nem kereste a maga hasznát.