2013-06-30

Az egyik napon olvastak Mózes könyvéből a nép előtt, és azt találták benne megírva, ... Amikor meghallották ezt a törvényt, kizártak Izráelből minden keverék népet. (Nehémiás 13,1-3)

Azt találták: csak akkor találhat az ember, ha keres is. Ha nyitva van a szeme. Valaki úgy „tanult”, hogy a hasára tette a könyvet, néha bele-beleolvasott. Azt mondta gondolkodik azon, amit olvas. Elég hosszasan és olykor horkolva tette. 1-2 vizsgája is bánta ezt a módszert. S elmondta, hogy a vizsgán kapott kérdésre nem találta meg a könyvben a választ. Azt hiszem, szabad felkészülni a Bibliaolvasásunk közben arra, hogy találunk benne valamit.

Meghallották – a megtalált igét meg is kell hallani. Észrevettek egy részt a törvényben, ami arról szólt, hogy bizonyos népek nem tartozhatnak a gyülekezethez. S tudták, hogy ez így ebben a formában nem valósul meg a gyülekezetben. Mi lehetett volna rá az emberi reakció? Inkább lapozzunk, ez kényes ügy. Hiszen itt vannak, köztünk vannak, feleségeink, családtagjaink lettek, gazdasági érdek fűz hozzájuk. Mondjunk le róluk? Kényes ügy. S mit mondjunk nekik? Mi sem emlékszünk már arra, ami történt? Ők sem tehetnek róla, hogy az őseik ilyenek voltak, s azt tették. Seperjük szépen a szőnyeg alá, borítsunk fátylat a múltra! S mai füllel talán érezzük a törvény szigora mögött, hogy valami ilyesmi a kollektív bűnösség elve: egy múltbeli hibáért, bűnért egy egész nemzedéket, sőt egy egész népet kizárni a közösségből. Nincs jogunk és nem is szükséges elítélni a tettüket, de nem is ezt tartjuk követendő példának. Azt azonban már igen, hogy a felolvasást, s a meghallást tett követi. Vajon mikor követte tett a mi Igeolvasásunkat? (Nagy Péter)

A nap gondolata:

 A te hatásod erre a világra attól függ, hogy milyen hatással volt reád a Biblia. (Kilburn)

2013-06-29

Az egyik napon olvastak Mózes könyvéből a nép előtt, és azt találták benne megírva. (Nehémiás 13,1)

Az egyik napon olvastak Mózes könyvéből a nép előtt és azt találták benne… olyan ez, mint egy véletlen, nem de? Olvasgatjuk-olvasgatjuk, aztán szemet szúr benne valami. Felfedezünk benne valami újat. Volt egy olyan ifjúsági bibliaórai élményem, mikor egy már nyugdíjas lelkész elmondta a fiataloknak, hogy ő eddig ezt és ezt nem vette észre az Igében. Majd 50 évig szolgált, tartott ifiórát is, olvasta minden nap a Bibliát s nem veszi észre? Azt találták benne… véletlen? Nem! Már ott volt az azelőtt is. Már lehet, hogy olvasták máskor is. De ne vádoljuk őket felületes „Bibliaolvasással” – inkább tanuljunk tőlük. Mit is lehet?

Az egyik napon – nem volt ünnep, nem volt különösebb ok. Csak úgy! Vajon nem hiányzik ez belőlünk? Reggel előveszem, ha készülök valami komolyabb dologra, akkor előveszem, ha gondom van, akkor előveszem, ha keresek valamit, előveszem. De „csak úgy” inkább más könyvet, újságot olvas az ember. Ezt mintha nem tartanánk méltónak a Bibliához. Azt nem lehet csak úgy olvasni, csak úgy! Mindenféle elvárás, pozitív hátsó szándék nélkül. Pedig lehet! Csak úgy! (Nagy Péter)

A nap gondolata:

 Fejedelmi leveleket kétszer, háromszor kell elolvasni az embereknek, mert megfontolva és bölcsen vannak írva. Mennyivel inkább kell az embernek a Bibliát gyakran olvasni, hiszen benne Isten a maga bölcsességét íratta le. (Luther Márton)

2013-06-28

… mindent eltűr. (1Kor 13:7)

Mai Igénk a szeretet himnuszából való. A szeretetről mondja az Ige, hogy mindent eltűr. De sok mindent el kell tűrnünk azoknak, akiket szeretünk! Milyen nehéz elengedni valakit. Például egy felnőtté vált gyermeket. A következő gondolatok adjanak erőt számunkra, ha éppen az elengedés nehéz feladatát kell gyakorolnunk:

Elengedni nem azt jelenti, hogy nem törődsz valakivel, hanem csak azt, hogy nem tudsz többet tenni érte. Az elengedéssel nem zárkózol el előle, csak felismered, hogy nem irányíthatod. Az elengedés nem azt jelenti, hogy mindent megengedsz, hanem hagyod, hogy tanuljon a következményekből. Az elengedés az erőtlenség elismerése, miszerint a végkifejlet nincs, és soha nem is volt a te kezedben! Az elengedéssel nem próbálsz megváltoztatni vagy hibáztatni más valakit, hanem a lehető legtöbbet hozod ki magadból. Ha elengeded, többé nem gondolkodsz róla, de törődsz vele; nem “megjavítani” akarod, hanem támasza lenni; nem te vagy a középpontban, rendezgetve a végkifejletet, hanem engeded, hogy ki-ki befolyásolja a saját sorsát; nem védelmező vagy, hanem hagyod, hogy szembesüljenek a valósággal; nem tagadsz, hanem elfogadsz; nem zsörtölődsz, korholsz vagy vitatkozol, hanem megkeresed a saját hiányosságaidat, és azokon dolgozol; nem azon igyekszel, hogy saját vágyaidhoz igazíts, hanem elfogadsz minden napot úgy, hogy ahogy jön, és örülsz neki; nem kritizálsz vagy regulázol másokat, hanem megpróbálsz olyanná válni, amilyen lenni szeretnél; nem bánkódsz a múlt miatt, hanem növekedsz, és jelenben élsz.

Valójában az elengedés azt jelenti: 

Kevésbé félsz… Bízol Istenben…. és jobban szeretsz.

A nap gondolata:

 Minél nagyobb hittel tapadunk az Úrhoz, annál nagyobb csodát művel általunk. (Trudel)

2013-06-27

Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk,  mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. (2Kor 4:17-18)

Szenvedés. Ki szereti ezt? De hozzánk tartozik. Értünk, a javunkra. A következő történet is bemutatja hogyan:

Egy férfi talált egy császárpillangó selyemgubót, és megtartotta – azzal a céllal, hogy majd végignézi, ahogy a gyönyörű teremtmény kibújik belőle.

Végül elérkezett a nagy nap, és a pillangó elkezdte keresztülküzdeni magát a selyemgubó egyik végén levő kis nyíláson. A küzdelem órákon keresztül tartott, de úgy tűnt, hogy a lepke egy bizonyos ponton túl soha nem lesz képes keresztülnyomni a testét.

Végül a férfi – azt gondolva, hogy valami nincs rendjén, és hogy a nyílásnak biztosan nagyobbnak kéne lennie, fogott egy kisollót, és óvatosan elvágta a visszatartó selyemszálakat. A lepke könnyedén kibújt és kimászott az ablakpárkányra. Teste nagy volt és duzzadt, szárnyai kicsik és összezsugorodottak. A férfi azt gondolta, hogy a szárnyak néhány órán belül olyan gyönyörűvé fejlődnek majd, amilyet várt. De nem így történt. A lepke, amelynek egy csodálatos teremtménynek kellett volna lennie, és szabadon kellett volna repülnie, rövid kis életét azzal töltötte, hogy duzzadt testét és zsugorodott szárnyait vonszolta körbe-körbe.

Azok a visszahúzó selyemszálak és a küzdelem, amely ahhoz kellett, hogy az állat keresztüljusson a kis nyíláson, Istennek olyan módszere, amely abban segít, hogy a folyadék a testből a szárnyakba jusson. A selyemfonal ’kegyelmes’ elnyisszantása a legkegyetlenebb tett volt.

Isten gyakran megengedi számunkra a küzdelmet ahelyett, hogy – mint egy nagy testvér – helyettünk küzdene. Kétségtelen, hogy mindezt megkönnyíthetné, és életünk minden pillanatát kellemessé tehetné. De amikor minden erőnket megfeszítjük, és majdnem a végsőkig kifáradunk, akkor olyan változás megy végbe bennünk, ami máskülönben soha nem történt volna meg: a ’folyadék’ kifejleszti szárnyainkat, és a maga idejében képesek leszünk repülni.

Vágd rövidebbre a küzdelmet néhány döntő pontnál, és örökre béna maradsz… egészen addig, míg Isten nem ad egy újabb lehetőséget a küzdelemre, amely ugyanazt végzi majd el, amit az első – megszakított küzdelemnek kellett volna elvégeznie bennünk.”

A nap gondolata:

 Előbb vagy utóbb mindenkit érnek csapások. Ilyenkor vagy elkeseredve, dacosan, kedvtelenül, cinikusan kerül ki szenvedéseiből, vagy pedig megnemesedett lélekkel, mélyebb állhatatossággal, gazdagabb szeretettel és erősebb bizalommal Istenben. (Fosdick)

2013-06-26

Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben… (Apostolok cselekedetei 2:42)

Az újszövetségi gyülekezet sikere két dolognak köszönhető:

1) Egészséges szentírási alapok

2) Az összetartozás tudata

Egy jó csapatban a tagok bíznak egymásban. Kezdetben ez kockázatos, mert visszaélhetnek a bizalmaddal, és megbánthatnak. Ugyanakkor, miközben bizalmat szavaznak egymásnak, a csapat minden tagjának úgy kell élnie, hogy kiérdemelje a többiek bizalmát azáltal, hogy magas mércéhez tartja magát. Amikor mindenki szabadon tud adni, és a bizalom kötelékei kialakulnak, és időről-időre próbára is vannak téve, akkor az emberek hinni kezdenek egymásban. Elhiszik, hogy a másik ember következetesen fog cselekedni, tartja magát ahhoz, amit vállalt, megőrzi a titkot, és támogatja a többieket. Minél erősebb az összetartozás érzése, annál hatékonyabban tudnak együtt dolgozni.

Minden csapatban vannak nézeteltérések. Egy nagy gyülekezet vezetője írja: „Ne tegyünk úgy, mintha mindig mindenben egyetértenénk! 16.000 emberrel kell foglalkoznunk, és a tét magas. Ne hagyjuk, hogy az emberek elrejtsék aggodalmaikat azért, hogy megvédjék az egység hamis képzetét. Nézzünk szembe a nézeteltérésekkel, és kezeljük őket a megfelelő módon! Az igazi közösség jele nem az, hogy nincs konfliktus, hanem az, hogy jelen van a kibékülés lelkülete. Lehet, hogy keményen összeszólalkozom valakivel egy megbeszélésen, de mivel elköteleztük magunkat egymás felé, ezért egymást vállon veregetve távozhatunk, ezt mondva: ’örülök, hogy még mindig egy csapatban vagyunk’.” Azok, akik az újszövetségi gyülekezetet építették, erkölcsi és anyagi természetű problémákat, tanításbeli különbségeket és előítéleteket győztek le. Hogyan? A kibékülés lelkülete által. Ennek az lett az eredménye, hogy egyesek szerint „az egész világot felforgatták” (Apostolok cselekedetei 17:6) (Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Minden bálvány elválaszt Istentől. Elválasztanak, és Isten és ember közé állnak még azok is, melyeket Isten egykori áldásaiból faragtunk. (Kroeker)

2013-06-25

Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. (Márk 16:16)

De sok gyermeket megkereszteltünk abban a reményben, hogy szüleik hitvalló keresztyének, s majd gyermeküket is úgy nevelik és neveltetik, hogy vallást tegyenek Krisztusról. 

Pedig mint látjuk, nem a keresztség üdvözít, hanem a hit. A hit pedig hallásból van. Beszéltünk-e eleget Krisztus áldozatáról, az Atya szeretetéről ezeknek a megkeresztelteknek? Hol maradnak mégis az egyházból, a gyülekezetekből? A papíron, a névsorban szerepelnek, de hol lehetnek?

Ez az Ige a felelősségünkről is szól: beszélni kell a hitünkről. Kiben hiszünk e mai világban? Mellékesen szót ejtünk Krisztusról is? Pedig nincs más út, egyedül Rajta keresztül juthatunk az örök életre. Hiteles tanúk vagyunk-e? Vagy csak beszélünk Róla, de nem élünk Vele?

El kell mondani minden megkereszteltnek, hogy mi motiválja a mi cselekedeteinket. Miről mondunk le és miért? Milyen értékek határozzák meg életünket, s miért pont a keresztyén értékrend szerint élünk. Elhallgatott bizonyságtételeink veszélybe sodorják azokat, akik körülöttünk élnek, s megkeresztelték őket, csak épp a mi hallgatásunk miatt nem jutottak hitre. El fognak kárhozni! S ez a mi lelkünkön szárad, a mi hallgatásunkkal idéztük elő.

Amíg még nem késő, keressük fel őket, s beszélgessünk velük. De ne számon kérjünk, hanem a szeretet nyelvén szóljunk. Ahogy Krisztus is tanított minket!

(P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

A hit nem jótéteményeket váró kancsal égre pillantás, hanem a lélek állapota, énünk beállítottsága Krisztussal, Krisztus iránt. (Luther Márton)

2013-06-24

Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. (Márk 16:16)

Az első gondolat a magunk megnyugtatása: de jó, hiszek Krisztusban, meg is kereszteltek, akkor ezek szerint üdvösségem van! Jó ezt ismételgetni ebben az aggódó világban. De honnan is van az én hitem?

Sok mindenki közrejátszott ebben. A nagyszüleim, szüleim, rokonaim nagy része (no, nem mindenki) elmondták nekem, hogy kicsoda Jézus Krisztus, akinek a nevére megkereszteltek. Így alakult bennem a bizonyosság, ő az én Megváltóm is! S mikor erre ráébredtem, megszűnt bennem a teljesítési kényszer: úgy kell élnem, hogy ne hozzak szégyent lelkész apámra, gondnok nagyapámra, soha ne kelljen miattam restelkednie anyámnak, nagyanyámnak. Mert a Megváltó megértette Velem, hogy elfogad úgy, ahogy vagyok: bűneimmel együtt. Egy jobb életre hív: letehetem e bűnöket Őrá, s minden felszabaduló erőmmel, energiámmal tehetem a dolgom Isten dicsőségére és embertársaim javára.

A második gondolat már nyugtalanító: megkereszteltettük mi is mind a négy gyermekünket, de vajon elvezettük-e őket a hitre? Mert nem a keresztelkedés a lényeg, hanem, hogy hisznek-e Krisztusban! Naponként kérem Istent, hogy amit mi elültettünk bennük felnőttkorukig, ne tagadják meg. Tudjanak a nehéz pillanatokban jól dönteni. Ne azért, hogy miránk ne hozzanak szégyent, hanem, hogy hirdessék szavaikkal, tetteikkel, hogy életük Ura egyedül Krisztus. Hogy másokat is hozzá, az egyedüli Megváltóhoz tudjanak vezetni.

(P. Tóthné Szakács Zita)

A nap gondolata:

A hitnek nemcsak halláson, hanem tapasztaláson is kell nyugodnia. Így nemcsak házi használatra, hanem kivitelre is alkalmas lesz. (Fosdick)

2013-06-23

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

A házasság biztonságot ad. Az élettársi kapcsolat például egészen biztosan nélkülözi ezt. Annak az az üzenete, hogy ha nem működik, akkor valamelyikünk hazaköltözik… De az ember biztonságra vágyik. Szeretne úgy élni, hogy tudja: biztonságban vagyok és a házasságban élő, az általa szeretett személlyel az életét összekötő ember érzi ezt a biztonságot. Egészen addig, amíg ez meg nem rendül, meg nem bomlik. A házasság olyan elköteleződés, mely nem ideiglenes, hanem egy életre szól. Ennek a biztonságérzetnek a tudata adja azt a kibontakozást, amit számunkra elkészített az Úr, és amelyben mindkét fél beteljesítheti küldetését...

            Áldást kérek minden házasságban élőre – és az arra készülőkre is – és kívánom, hogy hárman – az Úrral kiegészülve, Neki teret engedve – munkálkodjatok folyamatosan házasságotok építésén és legyetek boldogok az élet nehézségei közepette Isten áldásától kísérten!

A nap gondolata:

Jó házastárs az, aki jobbá teszi a másikat. (Bereczky Lajos)

2013-06-22

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

Lesznek ketten egy testté… Két ember egységét fejezi ki alapigénknek ez a része. Egységet alkotni a házastársunkkal azt jelenti, hogy az ő erényei pótolják az én gyengeségeimet és fordítva. Továbbá: a jó házasság nem magától jön létre, az egy csapatmunka eredménye. Sportnyelven szólva nem az a legjobb csapat, amelyikben a legjobb játékosok játszanak, hanem az, amelyikben a játékosok egységet alkotnak, egymást kiegészítik, bátorítják, biztatják. Ugyanez igaz a jó házasságra is. Csapatmunka ez a javából. A Bibliában azt olvassuk egy másik helyen: a hármas fonál nem szakad el egyhamar. Ez a hármas fonál: a férj, a feleség és az Úr. Ez a kegyelmi háromszög, amely még véletlenül sem azonos a szerelmi háromszöggel. Az előbbire törekedj: Istennel és házastársaddal való rendezett kapcsolatra! Éljetek egységben egymással!

A nap gondolata:

Nincs csodálatosabb illat, mint az Istenben folytatott élet illata.

“SEGÍTŐ BESZÉLGETÉS NEHÉZ ÉLETHELYZETBE KERÜLT EMBEREK SZÁMÁRA”

A hétköznapi életben számtalan problémát kell megoldanunk, nagyon sok elvárásnak kell megfelelnünk. Küzdünk. Azonban időnként akadnak olyan nehéz helyzetek, melyek az átlagosnál jobban megviselnek minket, több energiát igényel a kezelésük. Ilyen lehet például egy szeretett családtag halála, vagy a munkahely elvesztése. A legtöbb ember az ilyen megpróbáltatásokat is leküzdi, azonban sok embernek ez egyedül nem sikerül. Ilyenkor a feszültség, a kilátástalanság, az üresség érzése gyakran szinte lebénít, cselekvőképtelenné tesz. Sokszor a környezetünkben nem találunk segítséget, vagy félünk, hogy nevetségessé tesszük magunkat: nem értenek meg, esetleg kioktatnak, megvetnek azok, akik felé bizalmunk van. Pedig jó lenne valakivel megosztani, megbeszélni a nyomasztó érzéseket.

A Life Coching – Életvezetési tanácsadás, beszélgetés ilyen helyzetekben lehet a segítség egy formája.

Kapcsolatfelvétel honlapomon keresztül (Contact)
http://katoistvan.hu/

2013-06-21

Nagyobb boldogság adni, mint kapni. (ApCsel 20:35)

           A legtöbb ember számára fontos a boldogság. A házasságban élők számára is. De mi a boldogság titka? Jézus többféleképpen szólt erről. Egyik alkalommal azt mondta és hiszem, hogy a házasságok kiteljesedéséhez nagyban hozzájárulna, ha a benne élők megfogadnák: Nagyobb boldogság adni, mint kapni. Tudjátok miért boldogtalan sok házasságban élő ember? Azért, mert elsősorban kapni akar. Noha kapni jó dolog, és sokszor szerez örömöt számunkra, mégis meg kell tanulnunk megélni, gyakorolni azt, hogy nem elvárásaink vannak, azaz nem kapni akarunk, hanem akarjunk adni. Kicsit ellenkezik ez a bűnös emberi természetünktől, de Istenre folyamatosan figyelve sikerülhet, és ezáltal boldoggá tehetjük házastársunkat. Tehát csalódott házastársak: ne elvárásaitok legyenek házastársaitok felé, ne kapni akarjatok, hanem adni! Adjatok semmit nem várva. S ha ennek áldásait megérzi a férj és a feleség egyaránt, akkor boldogságuk megsokszorozódik. Magaddal szemben legyenek elvárásaid. Aztán megtapasztalod az Ige igazságát: amilyen mértékkel ti mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul nektek. Engedd, hogy örömöt okozzon számodra a másiknak való kedveskedés, annak keresése és munkálása, ami jó a házastársadnak…Az az Ige is nagyszerűen megvalósul, ha célunk az örömszerzés, a másik boldogságának munkálása, hogy aki mást felüdít, maga is felüdül…

A nap gondolata:

A keresztyén élet nemcsak bevételből áll, hanem kiadásból is.

2013-06-20

Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is. (Kolossé 3:13)

Megbocsátás és bocsánatkérés. Ez a két dolog elengedhetetlen az emberi kapcsolatokban, így a házasságban is. Egy könyvből idéznék: „A legtöbb sebet a kapcsolatainkon keresztül szerezzük, ugyanez elmondható a gyógyulásunkról is.” Sokan azt hiszik, hogy bocsánatot kérni és megbocsátani emberi gyengeség. Nem is képesek rá. Úgy tesznek bizonyos esetekben, mintha semmi nem történt volna pedig nagyon is történt. Sok ember nem tudja azt mondani: megbántottalak, kérlek, bocsáss meg. Talán azért, mert nem tudnak róla, hogy ez nem gyengeség, hanem az erő egyik megnyilvánulási formája. A megbocsátás pedig egy döntés. Szintén egy idézet hadd álljon itt: „A megbocsátás azt jelenti, hogy átengedem a másikat Istennek. Ez nem felejtés, hanem a másik torkának elengedése.”

A Biblia pedig azt mondja: Ne menjen le a nap a ti haragotokkal… A fal téglánként épül két ember közé. Ne hagyd, hogy a harag téglái fallá nőjenek közéd és a házastársad közé. A megromlott házasságban élő férj és feleség jó lenne, ha minél hamarabb elgondolkodna azon, hogy milyen volt régen, amikor még nagyon szerették egymást, és hogy ez még ma is így lehetne, csak közben valahol, valamikor hagyták elromlani azt, ami jól működött. Akinek ez így van a házasságában, az menjen vissza lélekben egészen addig, amíg még jól működött és próbálja meg onnan indulva másképpen élni a mindennapjait házastársával. Kezdd el bátran! Isten megáld és veled lesz!  

A nap gondolata:

A bűnbánat nem napokig, vagy hetekig tartó lelki gyakorlat, melyen minél hamarabb túl kell esni, hanem egy életre szóló kegyelem. (Spurgeon)

2013-06-19

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

A bizalom légköre kell jellemezze a házasságban élő emberek életét. Ezt pedig úgy lehet elérni, ha két egymást szerető ember életében nincsenek titkok. Ha mindent meg tudnak osztani egymással. Ha egymás felé maximális nyitottságot mutatnak, és ezzel együtt bezárják az ajtókat mások előtt. Ezt úgy értem, hogy a hűség fogalmát komolyan veszik és megélni igyekeznek egymás felé. Azért fogalmaztam kissé óvatosan az előbb, vagyis azért mondtam, hogy igyekeznek megélni a hűséget, mert Jézus Krisztus egészen magas mércét állít a házasságban élők elé ezen a téren. Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj!  Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében. (Máté 5:27-28) Ez a jézusi mérce. A Ne paráználkodj! parancsolata úgy értendő, hogy maradj hűséges ahhoz, akit Isten melléd rendeld… Hányan mondják: hűséget fogadtam, nem vakságot! Ez megtévesztő gondolat, hiszen meglátni valaki mást, aki szép és vonzó nem bűn, de a második pillantás már az. Amikor pedig gondolatban eljátszik valaki azzal, hogy milyen jó lenne a másikkal együtt lenni, akihez amúgy semmi közöm, ez már Jézus szerint bűn…

A nap gondolata:

Minél jobban nyomnak valakit a bűnök, annál nagyobb erővel menekül, jön Krisztushoz, bízva abban, hogy Ő azért jött, hogy megtartsa a bűnösöket. (Kálvin János)

2013-06-18

…Beszélgettek egymással…(Lk 24:14)

A kommunikáció fontos kelléke a házasságnak. Mintha ez sokkal jobban menne a nőknek, mint a férfiaknak. Igen, általában ők tudnak és szeretnek sokkal többet beszélni. Ez nem baj, de fontos mindent megbeszélni. Őszintén. Közös döntéseket hozni. Meghallgatni a másik véleményét, érzéseit. A legtöbb házasságban meglehetősen kevés a kommunikáció. Ezerszer több időt szánnak a tévénézésre, mint arra, hogy jókat beszélgessenek. Ez pedig nem jó irányba viszi a házastársi kapcsolatot…

Nálatok ez, hogy működik? Szoktatok beszélgetni? Akartok még egymással beszélgetni? Ha már nem, akkor valami tönkrement, megromlott közöttetek… Helyrehozni is csak ti tudjátok. Kezdjétek el!

A nap gondolata:

 Aki igent tud mondani a Lélek vezetésére, az megfelelő időben hit által nemet is tud mondani a test kívánságaira.

2013-06-17

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

Minden jó kapcsolat alapja az elkötelezettség, a kommunikáció és a kompromisszumkészség. A ma embere azonban nem szeret elköteleződni. A szabadság vágya túlteng benne. De tényleg az a szabadság, ami annak néz ki? Az elköteleződés felelősségvállalás is egyben. Ez nem megfoszt valamitől, hanem ez segít kibontakozni. „Házassági esküt tenni nem más, mint elköteleződni a kapcsolat építése mellett és ehhez Isten segítségét kérni.” – fogalmazta meg valaki. Ez a lényeg: két ember a házasságban elköteleződik kapcsolatuk folyamatos építése mellett. Istent sem érdemes kihagyni, sőt akkor vagyunk bölcsek, ha Őrá épül a házasságunk. Minden más alap ingatag és tönkremegy. Jól kell alapozni. Ezt, ha nem így indult, később is lehet pótolni: megtérés, Neki való engedelmesség által…

A nap gondolata:

 Gyakran túlbecsüljük lelkesedésünk hevét, és elfeledjük, hogy az a hőmérséklet az irányadó, amit árnyékban mér az ember.

2013-06-16

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

Fontos leszögezni: nincs tökéletes házasság! Ezt fontos tudni, mert aki ilyet keres, az soha nem fogja megtalálni. Azért nincs tökéletes házasság, mert ahhoz tökéletes emberek kellenek. Jézus volt az egyetlen ilyen, ő meg nem élt házasságban, neki más volt a küldetése… Tökéletes házasság nincs, de jól működő van. Erre törekedj! Vigyázz a kapcsolatotokat veszélyeztető dolgokra. Ilyen például a facebook. Egyre több házasság a facebook miatt megy tönkre. Hogy miért? Azért, mert házas emberek megkeresik a régi szerelmüket, felemlegetik régi közös dolgaikat, és felmelegítik régen kihűlt kapcsolatukat. Amellett, hogy sok jó dologra lehet használni, azért csak óvatosan a facebookkal!

A nap gondolata:

 Hadd érezze meg rajtad a világ, hogy szentély pitvarában áll, mikor veled van, amikor üzleti, gazdasági téren vagy az élet bármely viszonylatában veled érintkezik. (Kroeker)

2013-06-15

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

Néhány éve februárban, Valentin nap táján szokott lenni a Házasság hete, mely a házasság népszerűsítésének egyik módja. Az idei évben Farkas Zsolt és Várnagy Andrea voltak a Házasság hete kampányarcai. Két zongoraművészről van szó. Mottójuk egyértelműen rájuk vall: egymásra hangolva. Ez egyébként egybeesik egy amerikai keresztyén író könyvének címével, mely szintén a házasságról szól. Ez a két szó nagyszerűen fejezi ki a házasságban élő ember feladatát: próbáljon meg, akarjon ráhangolódni társára. Akarjanak összehangoltan élni. Már ebből kiderül az, ami nyilvánvaló mindnyájunk előtt: hogy tudniillik különbözünk egymástól. Nincs az a házasság, melyben mindkét fél mindig mindenben ugyanazt akarná. Éppen ezért fontos feladat egymásra hangolódni. De ezt sem úgy kell megtenni, hogy a másik hangolódjon rám, mert én ilyen vagyok és nem is akarok megváltozni. Ebből a gondolkodásból az önzés jelenik meg. Az önzetlen ember viszont szeretne ráhangolódni házastársa gondolataira, érzéseire, vágyaira. Az előbb említett művészházaspár egyik tagja a következőket fogalmazta meg: „Abban a pillanatban, ha valaki megérti, hogy a másik igényeinek, elvárásainak kielégítése a boldogság, működni fog az együttélés. Ehhez képest az énközpontúság árasztja el a köztudatot, az a nézet, hogy az a talpraesett, életrevaló, aki átgázol mindenen és mindenkin azért, hogy elérje a célját. És ez sokaknál így van akkor is, amikor a saját boldogságukat keresik. Ha valakinek ilyen a hozzáállása, annak a párkapcsolatáról el lehet mondani, hogy halálra van ítélve.” Magukért beszélnek ezek a szavak!

A nap gondolata:

 A keresztény ember Istennek drága gyermeke, aki a Krisztus igazságába öltözve, szentséges félelemmel és készséges engedelmességgel jár az Ő Atyja előtt. (Luther Márton)

2013-06-14

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

…ragaszkodik feleségéhez… - folytatja Igénk mondanivalóját. Ragaszkodni a házastársamhoz minden körülmények között: ez is a házasság fontos része. Nemcsak a férjre, hanem a feleségre is vonatkozik. A Ruth könyvében elhangzik a ragaszkodás egyik fantasztikus gondolatsora: Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled! (Ruth 1:16-17) Igaz, hogy ezt egy a férjét elveszítő asszony mondja az anyósának, de a házastársak egymáshoz való ragaszkodásának is hasonlónak kell lenni. Vagyis ragaszkodom a házastársamhoz minden körülmény között, minden élethelyzetben. Nem futamodom meg az élet kihívásait tapasztalva… Milyen a te ragaszkodásod? A nehézségek hatására elillan, vagy tudsz és akarsz kitartani társad mellett? Kérd az Úr segítségét az utóbbira szüntelen…

A nap gondolata:

Van az életben sok kedves és vidám dolog, ami Isten ajándéka is lehet, de könnyen válhat megbotránkozásunk és elesésünk okává is. (Victor János)

2013-06-13

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

Aki házasságra lép szíve választottjával nem szabad figyelmen kívül hagynia, azaz jó, ha tudja, hogy kettejük családja is összeházasodik. Két család is egy közösséggé válik valamilyen szinten, amit szintén kezelni kell tudni. Sok esetben más szokások, elvárások vannak a családokban. Ezeket összehangolni, hogy a házasságban élők ne essenek újra és újra egymás torkának a másik családja  miatt, szintén nagy kihívás. Aki benne él már a házasságban, az tudja. Aki még csak készül rá, az legyen tisztában vele…Neked hogy sikerül viszonyulni házastársad családjához? Szeresd őket! Anyósodat is, hiszen házastársad édesanyja ő, akkor is, ha sok esetben konfliktusforrás az ő másként látja, másként csinálja hozzáállása. De vigyázz: ha nő vagy, egyszer te is anyós leszel! Nem mindegy azonban, hogy szerető szívű, gyermekének házasságába nem beleszóló, értük imádkozó, vagy tőlük mindig mindent jobban tudó, életüket megkeserítő leszel. A döntés rajtad áll…

A nap gondolata:

Törött edények gyakran alkalmasabbak Krisztus kegyelme és mindenre elégséges volta megmutatására, mint az épek. 

2013-06-12

A férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté.  (1Mózes 2:24)

Alapigénk azt mondja: Elhagyja a férfi apját és anyját. Ebben egy nagyon fontos dolog van megfogalmazva. Az, hogy a boldog házassághoz elengedhetetlenül fontos a házasságot kötő férjnek a szüleiről való leválása, a lelki köldökzsinór elvágása. Persze a feleség esetében is fennáll ugyanez, mert ez rá is vonatkozik. Ez nem a szülőnek való teljes hátat fordítást jelenti, hanem azt, hogy szükséges a házasságra lépőknek átérezni az önállóságukból fakadó felelősséget. A szülőknek pedig meg kell érteni – és ez sem könnyű – hogy gyermekük felnőtt, és új szakaszba lép az élete, melyben nekik nem jut akkora szerep, mint korábban. Ez sok családban krízishelyzet. Jól kezelni akkor lehet igazán, ha készülnek rá: a szülők is, és a házasulandók is. Testvérem! Te szülőként vagy gyermekként megtapasztaltad már ezt?

A nap gondolata:

A keresztyén ne legyen falu a völgyben, hanem hegyen épített város. (Spurgeon)

2013-06-11

Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. (1Mózes 2:18)

Egy igen érdekes, és egyben tanulságos dolgot figyeltem meg munkám során. Arra gondolok, hogy a házasságkötésre készülő párok elképesztő alapossággal tervezik meg az esküvőjüket. Ez dicséret akar lenni, mert igaza van mindenkinek: tudni kell, hogy hány fő lesz jelen, milyen ruhát vesznek fel az ünnepeltek, mi lesz a menü, milyen lesz a csokor, hány órakor lesz a polgári és hánykor az egyházi esküvő... De vajon mekkora alapossággal készülnek magára a házasságra? Mert az esküvőre fantasztikus alapossággal készülnek és ugyanez igaz a házasságra is? Egyáltalán mit várnak a házasságtól? Konfliktusmentes, mindig minden rendben lesz életet várnak a házasságra indulók? Ezt én nem tudom, mert nem látok bele senkinek a fejébe, de az tény, hogy az élet nem ilyen. Készülni kellene az élet nehézségeire is. Hogyan? Olvastam a közelmúltban Levente Péter feleségének, Döbrentey Ildikónak a nyilatkozatát, aki azt mondta: „Házasságkötésünk előtt elképzeltem leendő férjemet esetleg egy baleset után kéz és láb nélkül. Vajon tudnám-e úgy, abban az állapotában is szerelmesen szolgálva szeretni? Hetekig vergődtem a választ keresve.” Egy ilyen gondolat segíthet tisztázni azt, hogy meddig vagyok hajlandó elmenni a társamért, vagyis mennyire szeretem és mennyire tudom vállalni őt minden körülmény közepette…

A nap gondolata:

 Szomorú lehet az ember, ha Istent nem érti meg, de sötét csak akkor, ha ellenáll Neki. (Zeller)

2013-06-10

Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. (1Mózes 2:18)

Megfigyelhető jelensége világunknak a harminc év körüliek pánikhangulata, mely arról szól, hogy a még társat nem találókban ott a kérdés: nekem már soha nem lesz senkim? Következmény: az első szembejövővel összeállnak… Én ettől óva intenék mindenkit. Értem én, hogy ott él a legtöbb emberben az a vágy, amit a költő így fogalmaz meg: „Szeretném, hogyha szeretnének s lennék valakié. Lennék valakié.” (Ady) De azért csak óvatosan!

Elhiszem, hogy nem könnyű várni az igazit, az Istentől elrendeltet, de inkább legyen valaki hosszabb ideig, vagy élete végéig egyedülálló, mint összeálljon azzal, akit nem neki szánt az Úr…

A nap gondolata:

 Lelkünk gyógyulását abból láthatjuk, ha mindenben szükségét érezzük az orvosnak, mindinkább felismerjük bajainkat, s mind nagyobb mélységből kiáltunk Hozzá.

2013-06-09

Azután ezt mondta az ÚRisten: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. (1Mózes 2:18)

A ránk következő napokban a házasság lesz az igemagyarázatok témája. Néhány hónappal ezelőtt hallottam a hírt, mely szerint évről évre 6%-kal csökken a házasságkötések száma, s ennek következtében rövid időn belül megszűnik a házasság intézménye. Nos, nem tudom, ki mit gondol a házasságról, de az aggódókat szeretném megnyugtatni: az előbbi hír nem válik valóra. Azért vagyok ebben ilyen biztos, mert a házasságot Isten találta ki, Tőle származik az alapötlet és az Ő személye jelenti a garanciát. Ami Istentől van, az nem szűnik meg. A házasságról azt lehet elmondani, hogy ettől nincs jobb, ami keretet adhat egy férfi és egy nő együttélésének. Sem az élettársi forma, sem semmi más meg sem közelítheti a házasság által hordozott értékeket…

A nap gondolata:

 Istené minden és a tied semmi! S ha semmiségedet örömmel vállalod, akkor békességed lesz Istennel.

2013-06-08

Hálát adva megtörte, és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: „E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.   (1 Korinthus 11:24-25)

Az emlékezet mindenkinél másként működik. Van, aki a régebbi, van, aki az új dolgokra emlékszik jobban. Egyesek az arcokat jegyzik meg, míg másoknak a nevek maradnak meg könnyebben az emlékezetében. Állítólag a jót hamarabb elfelejtjük, mint a rosszat. Viszont vannak olyan dolgok, amiket soha nem felejthetünk el egyetlen egy pillanatra sem. Ilyen a kegyelem, amelyet Istentől kapunk nap, mint nap. Jézus az utolsó vacsoráján, amikor tanítványainak adja a kenyeret és a bort, azt mondja: „ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”. Ő nem azt kéri, hogy mint jó emberre emlékezzenek rá, és ne feledjék el, ha majd meghal. Arra bátorít és figyelmeztet, hogy azt ne felejtsük el, hogy ki ő nekünk. Hisz Ő a Megváltónk! Aki a bűneink büntetését magára vállalta, hogy nekünk örök életünk lehessen. Nem csak az úrvacsoraosztáskor, hanem nap, mint nap, amikor megtörünk egy szelet kenyeret, hogy odaadjuk valakinek, vagy elfogyasszuk mi magunk jusson eszünkbe JÉZUS!!!

A sátán is emlékeztetni fog bennünket, csak ő a bűneinkre, hisz ő a vádolónk. Mi pedig emlékeztessük őt is és magunk is szüntelen, hogy Jézus értünk törte testét és ontotta vérét.

Valahányszor pedig eszünkbe jut megváltásunk, dicsőítsük a Szentháromság Istent kegyelméért, és soha el nem múló szeretetéért. (Veres Péter)

A nap gondolata:

Aki úgy áll az ítélőszék elé, hogy a védelmet maga látja el, mentegeti magát, ártatlanságát hangoztatja és ezért felmentést vár, - annak érdekében a nagy ügyvéd nem szólhat semmit. 

2013-06-07

„…annyira megszerettünk titeket.” (1Thesszalonika 2:8)

Az istenfélő élet példája. „Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek” (1Thesszalonika 2:10). Pál hallgatósága megítélhette ennek az állításnak a valóságát, mert tanúi voltak életvitelének. Kedves apa, ha nincs hallgatóságod, mondhatsz, amit akarsz, de ha a családod előtt mondasz valamit, azt az életednek kell alátámasztania, mert otthon mindig van hallgatóság. Ha ebben nem vagy következetes, nem fognak rád hallgatni. Az Isten szerinti élet bemutatásához két dolog kell.
a) Őszinteség. Gyermekeidnek nem tökéletes szülőkre van szükségük, hanem őszintékre. Ha tévedtél, ismerd be! Sok gyermek sosem hallja a szüleitől azt, hogy: „sajnálom, tévedtem”. Így aztán vagy az őszinteséget és alázatot tartják gyengeségnek, vagy szüleiket következetlennek. Mindkettő gőgös, öntelt és problémás életre programozza őket.
b) Biztatás. A kutatások azt mutatják, hogy a gyermekek felé való szülői visszajelzések tíz az egyhez arányban negatívak. „Te soha nem vagy képes…! Miért csinálod mindig…? Te soha nem használod az eszed!” Statisztikailag az apák hajlamosabbak az ilyen megjegyzések mondogatására. Apa, billentsd át a mérleget a pozitív oldalra! Hogyan csinálta Pál? „mint gyermekeit az apa, mindenkit egyenként intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket” (1Thesszalonika 2:11-12).
Biztatásra van szükségük: lelkesítésre, megerősítésre és segítségre abban, hogy felismerjék a bennük rejlő lehetőségeket.
Vigasztalásra van szükségük: az élet nehéz, erősítsd lelküket, ne törd össze! Néha unszolás is kell. Fejleszd a kitartásukat, azt mondogatva: „Ne add fel! Meg tudod csinálni!” Pálnak sikerült? Igen „…hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét… és annak ereje munkálkodik is bennetek…” (1Thesszalonika 2:13). Működni fog nálad és a gyermekeidnél is? Igen!

(Forrás: www.maiige.hu)

A nap gondolata:

Különbség van abban, hogy az Úr kezéből csak felüdülést fogadunk el, vagy pedig békét találunk Nála.

2013-06-06

Jézus ezt mondta: „Engedjétek, és ne akadályozzátok, hogy hozzám jöjjenek a kisgyermekek, mert ilyeneké a mennyek országa.(Mt 19:14)

A közelmúltban megtörtént a leendő első osztályba induló gyermekek beíratása. Miért lényeges ez nekünk, keresztyén embereknek? Többek között azért, mert 2013. szeptemberétől egy új tantárgyat tanulnak majd az elsősök, valamint az ötödikesek is, ez pedig az erkölcstan, vagy helyette választható lesz a hit- és erkölcstan. Gyülekezeti lelkipásztorként már vannak tapasztalataim azzal kapcsolatban, hogy a szülők hogyan reagáltak erre a törvényi változásra. Volt, aki azt kérdezte: Minek az? Többen bizonytalanok: melyikre írassam a gyermekemet? Hiszen a két elnevezés közül a második jelenti az egyházak által szervezett hittanórákat. Van-e szükség Istenre? Szeretném-e, hogy gyermekem a Biblia értékein alapuló hitoktatásban részesülve közelebb kerüljön Istenhez, családjához, társaihoz egyaránt? Sok egyéb mellett ez is eldől akkor, amikor a szülő döntést hoz. Megdöbbenek, ha reformátusnak keresztelt gyermekek szülei számára kérdéses, hogy hová írassák az Úrtól kapott utódjukat. Milyen hamar a feledés homályába merül a keresztelési fogadalom: ígérem és fogadom, hogy úgy nevelem és neveltetem…

Ébredjen fel bennünk is a felelősség és ébresztgessük azt másokban is, ha találkozunk bizonytalankodókkal, vagy rossz irányba indulókkal! Népünk jövője függ attól, hogy hogyan képviseljük az Urat. Te engeded, hogy Jézushoz s általa az üdvösséghez közel kerüljön gyermekedet? Engedd, sőt munkálkodj azon, hogy a rád bízottak megismerjék a szerető, gondviselő, mindenható Istent! Jézus által. Munkálkodj ezen családodban és ennek megfelelő döntéseket hozz életedben ma is, máskor is! 

A nap gondolata:

Nem az a kérdés, hogy mennyire távolodhatok el Istentől, hogy azért még keresztyén maradjak, ellenkezőleg, az a kérdés, hogyan juthatnék Hozzá mindig közelebb. (Stewart)

2013-06-05

Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Betániából... (Jn 11:1)

Lázár feltámasztásának történetéből megtanulhatunk bizonyos dolgokat. Az első lecke az ésszerűségről szól. Nem lehet mély hited, amíg ki nem merítettél minden ésszerű megoldást. Mária és Márta nem küldtek Jézusért, amíg meg nem tettek Lázárért mindent, amit maguk tudtak. Légy belátó, ha te magad is meg tudod tenni, Isten nem fogja megtenni helyetted. Például, ha nem vagy hajlandó változtatni az étrendeden, és nem kezdesz egészségesen táplálkozni, honnan veszed a bizalmat ahhoz, hogy Istentől gyógyulást kérj? Ha nem vagy hajlandó házastársad szükségeit a magadéi elé helyezni, miért imádkozol boldog házasságért? Jakab azt írja: Mutasd meg nekem a hitedet cselekedetek nélkül, én is meg fogom neked mutatni cselekedeteim alapján a hitemet" (Jakab 2:18). A második lecke a kapcsolatról szól. Vannak, akik csak akkor fordulnak Istenhez, amikor bajban vannak. Az imádság teljesen idegen fogalom számukra, amíg nem szenvednek autóbalesetet, amíg a házasságuk tönkre nem megy, vagy amíg el nem vesztik az állásukat. Akkor hitetlenkedve ezt mondják: Isten, miért engedted, hogy ez történjen?" Nehéz segítséget kérni valakitől, amikor bajban vagy, ha azelőtt nem fordítottál időt arra, hogy kapcsolatot építs vele. Jézus gyakran időzött Mária és Márta otthonában, együtt étkezve velük. Ez a család adakozó volt, nem csupán kapni akaró. Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és megtörölte a lábát a hajával: az ő testvére, Lázár volt a beteg" (János 11:2). Ha ennyire szereted az Urat, hittel fordulhatsz hozzá, tudva, hogy szükségeidet be fogja tölteni. (www.maiige.hu)

A nap gondolata:

 Mit nekem a gyötrelem, ha végén győzelem válik belőle?

2013-06-03

Adja nekem mindenki a függőket, amelyeket zsákmányolt … Csapda lett ez a dolog Gedeonnak és háza népének. (Bírák 8,24.27)

Szinte érthetetlen, hogy a korábban példaként álló Gedeon miképpen válik bálványimádóvá. Elutasítja a felkínált királyságot és kijelenti Izráel közösségének, hogy „Az Úr uralkodjék rajtatok”/23.vers/. Szívét az anyagiasság uralta el, elkérte a sok arany ékszert a zsákmányból /kb. 28 kg-ot/ és efódot /bálványt/ csináltatott belőle, amely a paráznaság színhelye lett. A nép ismét a romlás útjára lépett. Vajon nem figyelhető-e meg ma is a korábban hitben járó keresztyének között ugyanez a folyamat? Sajnos, igen. Sok embert elcsábít a pénz szeretete, a vagyon halmozása. A megdöbbentő az, hogy a hívő emberek, még a lelki vezetők között is gyakori az anyagiak hajszolása. Ilyenkor a lelki dolgok háttérbe szorulnak. Szomorú tapasztalat, hogy akit a mammon tart hatalmában, annak sivár lesz a hitélete, a körülötte levő Isten-félők elpártolnak tőle. Nem kellene ennek így lenni. Éppen ezért íratott le Gedeon története, hogy tanulság legyen számunkra, vigyázzunk, aki áll, el ne essék. Sikamlós talaj a pénzügyi terület, hamar elbukhat itt a hívő ember is. Gondoljon mindenki magára, melyik az igazi énem: Istent dicsőíti az életem, vagy pedig szégyent hozok az Ő nevére.     (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

 Többet imádkozzál, többet gyakorold hitedet, többet várj türelmesen Istenre, és az eredmény áldás lesz, bőséges áldás.

2013-06-02

Különben még úgy fog dicsekedni Izráel velem szemben: Az én kezem szabadított meg engem. (Bírák 7,2)

Isten nem adja másnak a dicsőségét, mert az ember könnyen visszaél vele. Isten ismét bebizonyította, hogy az Ő neve segítségül hívásával történik az igazi diadal az ellenségen. Reális számítás szerint a 32 ezer ember is kevés lett volna a hatalmas túlerővel szemben a szabadulásra, de Isten ezt a létszámot lecsökkentette 300-ra. Így is bekövetkezett a győzelem. Aki Istennel jár, féli Őt és neki ad dicsőséget, azt minden körülmények között megsegíti, mert az Úr harcol értünk és nála nincs lehetetlen. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Isten ellenségének tekint, míg nem leszünk barátai. (Spurgeon) 

2013-06-01

Ne haragudj meg rám, ha még egyszer szólok! (Bírák 6:39)

Amilyen gyarló, kételkedő az ember, olyan türelmes Isten. Gedeon már harmadszor kér jelt Istentől, hogy félre ne értse az Ő beszédét. Istennek joga lenne felháborodni azért, hogy még mindig nem elég az Ő szava, de nem teszi, hanem meghallgatja az őszinte, bizalmas kérést, nem utasítja el a hitetlen Gedeont. Kiteszi a gyapjút és Isten válaszol, megerősíti korábbi kijelentését.

Ezen a példán keresztül is láthatjuk, hogy Isten türelme nagy, nem hagyja az embert a kétségei között, ha igazán szívből jön hozzá a gyermeki kérés. (Horváth Csaba)

A nap gondolata:

Inkább ne legyen semmilyen képzetünk Istenről, mint helytelen. (Stanley)